Májusban, nemcsak Andalúzia, hanem egész Spanyolország legszebb városa Córdoba. A történelmi emlékművekben és kulturálisan gazdag város − a remek klímájának köszönhetően is−, az év bármely időszakában kiváló úti cél lehet, de májusban egy különleges, virágos arcát mutatja meg az idelátogatóknak. A világszerte ismert, córdobai patiók ilyenkor kitárják kovácsoltvas kapuikat, és az emberek egy egészen varázslatos világba léphetnek be.

Májusban, nemcsak Andalúzia, hanem egész Spanyolország legszebb városa Córdoba. A történelmi emlékművekben és kulturálisan gazdag város − a remek klímájának köszönhetően is−, az év bármely időszakában kiváló úti cél lehet, de májusban egy különleges, virágos arcát mutatja meg az idelátogatóknak. A világszerte ismert, córdobai patiók ilyenkor kitárják kovácsoltvas kapuikat, és az emberek egy egészen varázslatos világba léphetnek be.

Córdoba, a X. században a nyugati civilizáció egyik legjelentősebb városa volt. Utcáin sétálva egy igazi időutazásban lehet részünk. A város javarészt megőrizte mór jellegét, a keskeny utcácskáknak, a parányi tereknek, és a szűk sikátoroknak köszönhetően. Nemcsoda tehát, hogy Córdoba történelmi városrésze 1984 óta az Unesco Világörökség része.

Itt található Spanyolország egyik legfontosabb és Andalúzia második legjelesebb arab kori műemléke, a katedrálissá lett egykori mór mecset, melyet mindenki továbbra is Mezquitanak, azaz Nagymecsetnek hív. Az oszlopcsarnokban egyedülálló látványt nyújt, ahogy a márványból, jáspisból és gránitból készült 850 oszlop, kétszínű-csíkos boltíveket alkot.

Amitől azonban mindenki szívébe belopja magát Córdoba, az a fehér falú, gyönyörű színes virágokkal díszített, erkélyes házak belső udvarai, a córdobai patiók. A legszebb patio cím elnyerése, évről évre lázban tartja a helyieket, és a május elején idelátogatókat. A nyertesek bevallása szerint ehhez komoly anyagi és időbeli áldozatot kell hozni, és a patiókat elnézve ebben kételkedni semmiféleképp nem lehet.

Córdoba első patiói, a rómaiak korára vezethető vissza. A tipikusan mediterrán lakóépületek belső udvarainak kialakításának elsődleges szempontja volt, a száraz, és meleg éghajlat elleni védelem. Később, ezt az építészeti megoldást őrizték meg a mórok is, de saját kultúrájuk mintájára, az udvaron ún. riatokat (virágágyás) alakítottak ki, amelyek nem csak a patiok díszei voltak, hanem a dús növényzet még kellemesebb klímát biztosított a nyári forróságban. Szintén az arab kultúrának köszönhetőek, az udvarok színes csempével való díszítése, a zsalugáterek használata, vagy épp a kavicsokból alakzatra kirakott udvari burkolat.

A XIX. században egy új építészeti divat érkezett. A módosabb családok elhagyták régi otthonaikat, és hatalmas palotákat építettek. Az új lakók, az arabok kertjeinek virágjait cserepekbe rakták, és elkezdték velük a falakat díszíteni. A spanyolok büszkeségéből fakadóan hamarosan nagy rivalizálás kezdődött, és hogy ne csak maguk közt vitassák meg ezt a roppant fontos kérdést, a város lakóira bízták a döntést: kié a legszebb patió? 1918-ban, először tárták ki a kapukat a helyiek előtt és 3 év múlva a város vezetősége úgy döntött, kihirdeti az első „córdobai patiók és erkélyek versenyét”.

2017-ben 46 patió szállt harcba a tavaszköszöntő fiesta idején. Ilyenkor a város legszebb udvarát több kategóriában is megválasztják − a dicsőség mellett a pénzdíj sem csekély: 4000 euró. A díszudvarok cserepeiben többnyire muskátlik (geranios), jázminok (jasminas), futómuskátlik (gitanillas), rózsák (rosas), és a spanyolok nemzeti virága, az elmaradhatatlan szegfű (claveles) díszeleg. A bírák, a virágok sokféleségén kívül, figyelembe veszik a cserepek épségét, az udvar természetes megvilágítottságát, és a flamenco kultúra jellemző kellékeiből kialakított környezetet is.

A város hat régi városnegyedének (San Basilio, Judería, Las Flores, San Lorenzo, San Pedro, San Agustín) utcáin barangolva, a fehérre meszelt falak mit sem sejtetnek abból a csodából, amit ezek a kívülről egyszerűnek tűnő házak belül rejtegetnek. A mára világhírű esemény, 2012 óta, az Unesco Szellemi Kulturális Örökség címével is büszkélkedik. Bár a patiok egy része egész évben látogathatóak, többnyire belépőt kérnek.

Córdoba virágos keresztjei

A májusi virágünnepnek van még két kevésbé ismert része is. A tavaszköszöntő ünnep kezdetét április utolsó vasárnapján tartják, ami nem más, mint az ún. Virágcsata (La batalla de las Flores). Habár a városi fiesták dokumentációi közt találhatóak olyan feljegyzések, miszerint már a ’40-es években is rendeztek hasonló eseményt, de csupán 1980-től része a hivatalos programnak. 2017-ben húsz, színes papírvirágokkal feldíszített kocsi vonult fel, amelyről flamenco ruhákba öltözött helyeik, 140 000 darab szegfűt ontottak a menetet kísérőkre. És mivel „csatáról” van szó, természetesen ezeket a lelkes közönség vissza is dobálták.

Ezt követően, május első hétvégéjén újabb virágos programra készülnek Córdobában. A virágba öltöztetett „Májusi Keresztek” (Cruces de Mayo) ellepik a város utcáit, tereit, és a házak udvarait. Ez a szokás a XVIII. századtól több spanyol városban is megtalálható. A hagyomány eredetét egyesek pogány szokásra vezetik vissza, miszerint fehérbe öltözött hajadon lányok, fejükön virágkoronával, köszöntötték a tavaszt, ám valószínűbb, hogy

a hívő spanyolok ezzel a Szent Kereszt megtalálásának napja (május 3.) előtt tisztelegtek.

Ma már a „Májusi Keresztek” – csakúgy, mint a patiók – versenyeznek egymással, 3 külön kategóriában díjazzák a legszebbeket. A bírák nem csak a felhasznált virág mennyiségét, hanem a kereszt környezetét is értékelik, így olyan tradicionális részletek, mint a spanyol gitár, a córdobai kalap, pár flamenco legyező vagy épp egy üveg bor is megbújhat a keresztet körbeölelő virágcserepek közt. Andalúzia, mi így szeretünk.