Egy életérzés, ami levesz a lábadról: ízek, érzékek, Tenerife

Miért éppen Tenerife?

A sziget sokszor Dél-Amerikára hasonlít, mind gasztronómiájában, mind nyelvjárásában. Tenerifére nagyon sok venezuelai család költözött, és él is itt a mai napig – de találunk Mexikóból, Kubából és egyéb spanyol ajkú országból letelepedett családokat is.  Közel van Afrika is, alig 500 km-re. Kis túlzással a sziget egy minikontinens, ahol számtalan kultúrával találkozunk.  A természet és az időjárás egyaránt változatos: tavasz északon, nyár délen, enyhe tél a magas hegyekben.

A kanári emberek nagyon kedvesek, mosolygósak, életvidámak. A lakosság nagy része keveset utazik a szigeteken kívül. Több olyan család is van Tenerifén, aki nemhogy Európában, de a Kanári-szigetek többi tagján sem járt. A spanyol ajkú lakosság legnagyobb része a sziget északi felén éli mindennapjait – még délre is ritkán utaznak. Bár az itteniek kedvesek, külföldiként nem olyan könnyű zárt közösségükbe bebocsátást nyerni. Kevés kanári spanyol beszél más nyelvet. Az angoloktatás a helyiek szerint is alacsony színvonalú, így a fiatalok közül is kevesen beszélnek más nyelvet, pedig a szigeten a turizmus az egyik legfőbb bevételi forrás.

Meghódít a mentalitás

Miért is kellene angolul tanulniuk, ha a spanyol is világnyelv? Bolygónkon az angolt közel 600, a spanyolt közel 600 millióan beszélik, és 20 országban a spanyol hivatalos nyelv. Nem csoda, ha a kanári spanyolok „hódítóknak” érzik magukat. Sokszor viccelődve mondják: „Úgyis megtanulod a spanyolt, mert már meghódítottunk egy pár országot.” S igazuk van – amint az ember egy kicsit beszél spanyolul, a kanáriak máris megnyílnak.  Vidámságuk és életkedvük a turistákra és az „idegen szigetlakókra” egyaránt nagyon nagy hatással van.

Köszönés és kulturális különbségek

A spanyolokról azt mondják, hogy hangosak – ez a kanári emberekre is igaz. Az első találkozáskor már puszival köszönnek, és ez egy skandinávnak egyenesen hidegzuhany, de egy magyarnak is szokatlan. Távozáskor is feltűnik a különbség. Az ¡hasta mañana!  („viszlát holnap”) nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető egyből útjára is indul. 10-15 percig is beszélgethet még, újra és újra elmondja: ¡hasta mañana!  A férfiak sokszor megveregetik egymás vállát, vagy a barátság jeleként válltól könyökig végigtapogatják egymást. Ugye furcsán hangzik? A déli népeknél ez teljesen normális dolog.

A közlekedésben nagyon udvariasak. Sokszor a körforgalomban is megállnak, a zebránál átkelőket pedig türelmesen megvárják, előre engedik őket. De ez ne tévesszen meg senkit! Érdemes óvatosabban vezetni. Az autók nagy része sérült – ez az itteni emberek parkolási szokásainak és a folyamatos koccanásoknak is köszönhető. Igaz, korszerű autópályával rendelkeznek, de az utak zsúfoltsága és a sok autó miatt komoly dugók is kialakulhatnak.

Karneváli hangulat

Ne lepődjünk meg, hogyha egy étteremben a pincérek hangosan énekelik a „Boldog születésnapot”, az összes vendég az ünnepeltre figyel, tapsol, fütyül, esetleg előveszi a hangszerét, amin elkezd játszani, és közben közösen énekelnek. Az itteni emberek kis túlzással mindent megünnepelnek. A híres itteni karneválról – a Rio de Janeiro után a második legnagyobb a világon – már hónapokkal előtte beszélnek, viccelődnek egymással, és alig várják, hogy együtt táncolhassanak, szórakozhassanak.

Azon se lepődjünk meg, hogyha a szent helynek tartott Candelaria-bazilikában zajlik az élet. Folyamatos a ki-be járkálás mise közben és után. Sokszor családostól vagy éppen barátokkal ülnek be a bazilikába, és beszélgetnek, vagy éppen megetetik a kisgyereket, mert éhes. Ez is szokatlan, ugye? Otthon, ha valaki hangos a templomban, csendre intik. De ez is a különbségekhez tartozik, mert a vasárnap szent és sérthetetlen a tenerifei emberek számára, általában családi körben töltik.

Tenerife gasztronómiája

A tipikus kanári étel nem mondható egészségesnek. Bár azt hinnénk, az óceán partján állandóan halat esznek, ez nem feltétlenül van így. Kétségkívül sok halat fogyasztanak, és a boltokban is széles a választék, ám rengeteg (napraforgó-, kukorica- és olíva-) olajban sült ételt, krumplit, és nagyon sok édes süteményt esznek. Nem ritka, hogy a gyerekeknek kólát rendelnek az étteremben. A helyi különleges kávét, a barraquito-t is tejsziruppal, tejjel, vagy akár még extra cukorral is isszák. Ha ezt a helyi különlegességet kérjük, több helyen a barraquito con todo-ra gondolnak – ebben az előbb említetteken kívül likőr is van, és citrommal meg fahéjjal díszítik. A média változó sikerrel sugallja a helyieknek, hogy a túl sok sós, cukros és olajos étel kifejezetten ártalmas az egészségre.

Akkor mégis mit kóstoljunk meg Tenerifén?

Néhány általam kedvelt spanyol és kanári specialitást mutatok be. Az apró, héjában, óceánvízben főtt krumpli, a papas arrugadas  lehet köret, főétel, vagy tapas is. Nagyon ízletes. Különböző – mojo verde, mojo rojo  és mojo picón (zöld, piros és pikáns) – szószokkal szolgálják fel. A hegyekben nyúlra vadásznak spanyol vadászkutyákkal, és a nyúlpörkölt, nyúlleves, sült és pikáns nyúl is megtalálható az étlapokon. Ebből a kedvencem az utóbbi, a conejo en salmorejo, amit szintén helyi krumplival kínálnak. A halételek közül kiemelném a caldo de pescadó-t: ez egy halleves, de inkább tengergyümölcsei-levesnek nevezném. Több helyen mesterien készítik a rántott tintahalat, vagy éppen a forró olívaolajban sült fokhagymás garnélarákot: gambas al ajillo.

Szinte az összes büfében és gyorsétteremben kapható a bocadillo – bagettet képzeljünk magunk elé: megmelegítik a szendvicssütőben, majd megtöltik. Kóstolhatjuk tortillával, tonhallal, csirkével, disznóhússal, serrano sonkával, de akár avokadóval is. Venezuelából a gyümölcs- és zöldségtermesztés kultúráján kívül a betelepülők magukkal hozták az arepa nevű ételt is. Ez egy kukoricalisztből készült lepény, amit megtöltenek valamilyen finomsággal és szósszal. Húsos (csirke-, disznó-, marha-), halas és zöldséges változatai is vannak. Végezetül: nagy hagyományokkal bíró kanári étel a gofio. Főleg őrölt kukoricából, búzából és árpából készítik. Előszeretettel használják köretként húsokhoz, halakhoz, vagy akár édességekben is.

Hol érdemes étkeznünk?

Mindenképpen ajánlom, hogy a helyi, a turistazónától távolabbi éttermeket keressük. Pontosabban?  Guanchinché-k, halas éttermek, tapas bárok. A guanchinche hivatalosan nem étterem.  Az eredetileg bort és 2-3 házi ételt kínáló „lakáséttermek” kinőtték magukat, és napjainkban már többféle helyi specialitást kínálnak. Étlapjuk sokszor nincsen, hanem napi ajánlatból dolgoznak, friss alapanyagokat használva. Leginkább a sziget délkeleti és északi részén találunk nagyon jó guanchinceket.

Érdemes egy helyi tapas bárban egy jó serrano sonkát, vagy finom kanári kecske-, juh- és tehénsajtot (queso tinerfeño) kóstolni egy helyi sör, vagy bor kíséretében. A legjobb tapas bárokat  La Lagunában találtam.  De nemcsak ezért érdemes menni ide. A volt főváros óvárosi része a világörökséghez tartozik. A kulináris mellett kulturális élvezeteket is nyújt, Tenerife pezsgő kulturális helyszíne, „kulturális szíve”.  Egyetem, színház, múzeum, kiállítások, folyamatos ünnepségek, utcai karneválok és érdekes spanyol építészet – ez mind megtalálható itt.

Mikor esznek a spanyolok?

„Ha este nyolckor az étterem üres, akkor biztos nem jó a hely konyhája” – gondolnánk. Ne ebből induljunk ki. A kanári emberek délután csak falatoznak, tapasokat esznek, vagy kávét isznak és bocadillo-t rendelnek. Este tartják a nap főétkezését, és gyakran csak tíz körül ülnek be az étterembe. Nagy hagyománya van a vacsorának – számunkra későn indul be az élet, de annál tovább tart. A gyerekek még éjfélkor is rohangálnak, ez a szigeten megszokott és teljesen természetes.

Ha tehát Tenerife mellett döntesz, jó döntést hozol. Tenerifén családcentrikus, igazi déli, egzotikus néppel találkozol, és egyszerre érzed magad Dél-Amerikában, Afrikában és Európában.  Vidámságuk határtalan, és egyben irigylésre méltó is. Abban pedig biztos lehetsz, hogy ez a vidámság rád is átragad majd.

Most már biztos kíváncsi vagy, mi mindent lehet még Tenerifén csinálni. Sportok, sok-sok kaland és még sok minden más vár. Csak kattints, és máris megtudod, mi mindent adhat még neked a sziget.

Képeink forrása: Tenerifei Idegenforgalmi Hivatal