Van, amit minden magyar az aztékoktól tanult

Sorozatunk legutóbbi részében a spanyol és az angol nyelv találkozásából fakadó érdekességeket vizsgáltuk. Mivel úgy tűnik, a nyelvek története találkozások sorozata, érdemes vetni egy pillantást a korábbi vándorlások és keveredések, hódítások és behódolások nyelvi hatásaira is. Továbbra is (legalább) két kontinensen kíváncsiskodunk.

Nemrégiben tartották meg a a spanyol nyelv ünnepét. Ki ünnepelt, ki tiltakozott: kétségtelen, hogy Amerika felfedezésével és a gyarmatosítással kapcsolatban fel lehet idézni sötét epizódokat is. Ha viszont a világról szóló tudás kibővülését, és a valóság új elemeinek megnevezéséhez szükséges példátlan nyelvi gazdagodást vesszük figyelembe, mindenképpen van okunk ünnepelni.

A spanyol nyelv érdekességeit bemutató sorozatunk előző részéért kattints!

Elég, ha csak azt nézzük, hogy ma egészen elképzelhetetlen lenne egy átlagos napunk az Amerikából származó ételek nélkül. A felfedezések földrajzából adódóan sokat köszönhetünk az első találkozásnak helyet adó Antillák bennszülött nyelveinek, például a taínónak. Jelentős forrás ezen kívül az aztékok nyelve, a nahua (másképpen nahuatl, navatl), valamint az inkák ma is 9 millió fő által beszélt, latin betűs írással is rendelkező nyelve, a kecsua (más néven Runa Simi).

A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány kifejezést, melyek az említett nyelvekből vándoroltak tovább a spanyolba, és bizony sokszor egészen Magyarországig meg sem álltak.

Mit köszönhetünk az Antilláknak?

barbacoa

Mostanában inkább jenki ételízesítőkről és csipszes zacskókról olvassuk angolos változatát, de valószínűleg a taínóknak még csak a sütéshez használt rácsot jelentette.

República Dominicana
batata

Magyarul csak édesburgonya, a spanyolban viszont ez az elem is hozzájárult a patata („burgonya”) szó kialakulásához.

canoa

Hálásak lehetünk az Antilláknak sikeres magyar vízisportunk egyik nagy szakágáért is. (Érdekes, hogy míg a „kenu” antillai, társa, a „kajak” az inuitoktól származik).

hamaca

A magyar „függőággyal” ellentétben ez a kifejezés hammock formában bizony meghódította az angol nyelvet is.

huracán

Meteorológusoknak bizonyára nem meglepő, hogy erről a vidékről kölcsönöztük „hurrikán” szavunkat.

 

Miért legyünk hálásak az aztékoknak?

aguacate

Emlékezzünk az aztékokra, ahányszor csak jó guacamolét eszünk. Az eredeti ahúscatl magyarul „avokádó”. Vigyázat, hasonló alakú, de semmi köze hozzá: abogado.

Cacao
cacao

Ki sem kell írni magyarul „k” betűvel. Eredeti alakja a termést jelölő cacahua szó. Mindjárt rájövünk, miért is olyan fontos.

chicle 

Eredetileg chictli, talán a spanyol kisgyerekek örülnek a legjobban, hogy ilyen rövid szavuk van arra, hogy „rágógumi”.

Chocolate
chocolate

Eredeti formája az aztékban xocóatl, magyarul csokoládé. Van még valaki, aki nem hálás?

coyote

A prérifarkas (más néven kojot) nemzetközi megnevezése. Az eddigiek után eredeti formája sem lesz meglepő: coyotl.

mezcal

A különleges ital neve a metl (’agávé’)+ ixcalli (’főzött’) összetételből alakult mexcalli-vá, a spanyolok ennyire tudták leegyszerűsíteni.

tomate / jitomate

A tómatl / xix-tómatl („paradicsom”) ugyan Magyararországig nem jutott el, de az angol világot a csokihoz hasonlóan meghódította.

A paprika különös esete

Természetesen meg kell említeni az egyik legfontosabb amerikai kultúrnövényt, a paprikát. Nahua megnevezése chilli – a csípős ételek kedvelői tehát ismét köszönetet mondhatnak az aztékoknak. Amerikában ma is általános a chile szó, a félszigeti spanyol viszont előszeretettel használja a latin pigmentum (’festéshez való színanyag’) szóból származó pimiento kifejezést. De a magyar nyelv is megtette a magáét: a páprika a spanyolban (a pimentón mellett) kifejezetten a paprikaport jelenti. Erre igazán büszkék lehetünk – ha éppen nem chilei téglából készül.

(Megjegyzés: az azték átírás természetesen a spanyol helyesírásnak felel meg, az „x” pedig a magyar „s” finoman susogó változatának. Szintén az aztékok jóvoltából érdemelne külön cikket Mexikó és Közép-Amerika számos kiejthetetlen helységneve.)

Az aztékokról és a majákról szóló sorozatunkért kattints a képre!

 

Na és a kecsuák?

coca

A kecsua kuka, az Andok hagyományos világának része, amely onnan kikerülve ilyen vagy olyan kóla formájában világszerte nagy pénzforgalmat és bonyodalmakat okoz.

gaucho 

Feltehetőleg a wakcha (’szegény, árva’) kifejezés adja az argentinok népi lovas alakjának nevét, bár a Barcelona-szurkolóknak talán inkább Ronaldinho második neveként kedves.

Lóháton Argentínában
guano

Mindenki megjegyezte, aki csak látta az Ace Ventura első részét. Hála érte a kecsuáknak és az ő wanu szavuknak.

Mate
mate

Az argentin világ másik állandó slágerét is kecsua eredetű szó jelöli: mat’i, vagyis a tökhéj, melyből az argentinok nemzeti italukat fogyasztják.

pampa

Kopár, füves síkság nélkül nem lenne gaucsó a gaucsó, így hát logikus, hogy szintén kecsua szó (panpa) jelölje ezt a fajta tájat.

Kecsua gyorstalpaló állatbarátoknak

Ahogy a növény-, úgy az állatvilág is teljes újdonságot jelentett az új kontinensre érkező felfedezők számára. Nem meglepő hát, hogy számos állatot ma is a kecsuából vett nevükön illetünk. Ilyen például a puma, a láma (spanyolul llama), a többi teveféle, az alpaka (alpaca, kecsuában allpaqa) és a vikunya (vicuña, ill. wik’uña), továbbá minden madarász álma, a kondorkeselyű (cóndor, ill. kuntur).

Úgy látszik, mi magunk is egyre messzebb vándorlunk: sorozatunk következő részében a felfedezések előtti korszakba is bemerészkedünk.

Start typing and press Enter to search