A spanyol nyelvtan talán legbonyolultabb területe az igeragozás és az igeidők használata, amit sokszor sajnos a tankönyvek is csak homályosan magyaráznak. Ráadásul kevés példával, ami talán a legfontosabb lenne, hogy megértsük az igeidők használatát. Most a kijelentő mód (modo indicativo) három leggyakoribb múlt idejének (pretérito perfecto, indefinido és imperfecto) használatát és értelmezését szeretném bemutatni – reményeim szerint homályos foltok nélkül.

A spanyol nyelvtan talán legbonyolultabb területe az igeragozás és az igeidők használata, amit sokszor sajnos a tankönyvek is csak homályosan magyaráznak. Ráadásul kevés példával, ami talán a legfontosabb lenne, hogy megértsük az igeidők használatát. Most a kijelentő mód (modo indicativo) három leggyakoribb múlt idejének (pretérito perfecto, indefinido és imperfecto) használatát és értelmezését szeretném bemutatni – reményeim szerint homályos foltok nélkül.

Pretérito indefinido

más néven: pretérito perfecto simple

A nyelvoktatási gyakorlatban és a szótárakban leggyakrabban pretérito indefinido (’határozatlan múlt’) – vagy egyszerűen indefinido, az általánosan használatos egyszerű múlt idő a spanyolban. Különösebb járulékos jelentése, információtartalma nincs a jelenre nézve, vagyis a múltban megtörtént és lezárult egyszerű – és egyszeri – eseményt jelöl. A tankönyvekben sokszor az a magyarázat szerepel mellette, hogy arra a cselekvésre/történésre használjuk, amely már „lezárult időszakban” ment végbe.

Ezzel sajnos az a baj, hogy nehezen megfogható. Mit tekintsünk egyáltalán „időszaknak”? Ha például este mondjuk azt, hogy „Reggel becsöngetett a szomszéd”, akkor a reggel látszólag már lezárult, de a nap még nem ért véget… Nos, hogy ez mennyire valós probléma, jól mutatja, hogy még az anyanyelvi beszélők között sincs ebben egyetértés – amit látni is fogunk a következő múlt idő tárgyalásakor.

spanyol-app_kicsi
5+1 ingyenes app, amivel még profibb lehet a spanyolod (katt a képre!)

Képzése

Képzésekor a következő ragok járulnak az igetőhöz, melyet a főnévi igenév -ar (I.), -er (II.), vagy -ir (III.) végződésének levágásával kapunk szabályos igéknél:

I. ragozási csoport:

  • -é, -aste, -ó, -amos, -asteis, -aron.

II. és III. ragozási csoport:

  • -í, -iste, -ió (-yó), -imos, -isteis, -ieron (-yeron).

Példák három szabályos ragozású igével:

  • cantar (I.): canté, cantaste, cantó, cantamos, cantasteis, cantaron (’énekeltem’ stb.).
  • comer (II.): comí, comiste, comió, comimos, comisteis, comieron (’ettem’ stb.).
  • vivir (III): viví, viviste, vivió, vivimos, vivisteis, vivieron (’éltem’ stb.).

A fenti példákból rögtön látható, hogy az I. és III. ragozású igék többes szám első személyű alakja megegyezik a jelen idejű T/1. alakkal, ezért ilyenkor csak a szövegkörnyezetből derül ki, hogy az ige jelen vagy múlt időben áll-e; míg a II. ragozású igéknél jelen időben -e- (comemos), ebben a múlt időben pedig -i- (comimos) van a ragban. A magánhangzós tővégződésű II. és III. ragozású igék harmadik személyű alakjaiban -i- helyett -y- áll (pl. caer: cayó, cayeron; oír: oyó, oyeron; huir: huyó, huyeron).

Példák a használatára:

  • Ayer estudié mucho. ’Tegnap sokat tanultam.’
  • Hoy vi a tu madre comprar en el mercado. ’Ma láttam a mamádat vásárolni a piacon.’
  • El sábado pasado nos fuimos al cine y vimos una buena película. ’Múlt szombaton elmentünk a moziba és láttunk egy jó filmet.’
  • ¿Qué te prescribió el médico? ’Mit írt fel neked az orvos?’
  • Nunca pensaron en ello. ’Sosem gondoltak rá.’

A leggyakoribb rendhagyó és erős igék ebben az igeidőben az alábbi táblázatban szerepelnek. (A külön perfectumtővel – múltidő-tővel – rendelkező, ún. erős igéket azért nevezik így, mert az egyes szám első és harmadik személyű alakjuk hangsúlya a tőre esik, nem pedig a végződésre, ahogy a szabályos igeragozás esetén; s a hangsúlytalan végződés az oka annak is, hogy ezen igék E/1. alakja végén –e és nem –í magánhangzót találunk.)

verbos-irregulares-pps

Pretérito perfecto

Más néven: pretérito perfecto compuesto vagy antepresente

Bár spanyol elnevezésében ’múlt’ szerepel, valójában – alak- és mondattanilag – befejezett jelen idő. Az előző, egyszerű befejezett múlttal szemben általában akkor használatos, amikor egy megtörtént esemény a jelenhez kötődik: pl. a beszélő/közlő számára fontos/új információval bír, vagy megvan a jelenben az eredménye, következménye vagy hatása. Tipikusan akkor használjuk tehát ezt az igeidőt, amikor fontosnak érezzük tudatni, hogy valami már megtörtént (vagy még nem).

A spanyolok sem mindig „tudják”

Használata azonban nyelvjárástól is függ. Míg a nyelvterület nagy részére nagyjából általánosíthatóak a fentebb leírtak, Spanyolország legnagyobb részén mindig ezzel az igeidővel fejezik ki azt, ami a közlés pillanatával azonos időszakban – tipikusan pl. ’ma’ (hoy), ’ezen a héten’ (esta semana), ’ebben az évben’ (este año) stb. – történt, függetlenül attól, hogy a megtörtént esemény mennyire kapcsolódik a jelenhez.

Arra pedig, ami ’tegnap’ (ayer), a ’múlt héten’ (la semana pasada), ’tavaly’ (el año pasado) stb., vagyis egy „elmúlt időszakban” történt, az előző fejezetben tárgyalt egyszerű befejezett múltat használják. A pretérito perfecto compuesto kifejezheti azt is, ami a múltban elkezdődött és a közlés pillanatában is tart. Az egyes nyelvjárási régiók eltérő használatát  az alábbi táblázat foglalja össze.

preterito-perfecto-compuesto-areas

Képzése

Képzése az haber ’van’ ige kijelentő mód jelen idejű alakjaival – he, has, ha, hemos, habéis, han – és a befejezett melléknévi igenévvel (participio) történik, mely mindig változatlan (alaktanilag egyes szám hím- vagy semlegesnemű) alakban – cantado, comido, vivido – áll. Talán könnyebb is megérteni a használatát abból kiindulva, hogy történetileg a latinban ez a múlt idő ’valakinek van valamije megcsinálva’ jelentésű igei körülírás volt: HABEO CABALLU(M) COMPARĀTU(M) ’Van egy lovam megvásárolt’, azaz „Vásároltam egy lovat [tehát már van lovam]”. Ugyanez spanyolul: He comprado un caballo ’Vettem egy lovat [tehát van]’.

Példák a használatára:

  • ¿Has visitado ya España? ’Meglátogattad már Spanyolországot [tehát ismered]?’
  • Ha ocurrido un error. ’Történt egy hiba [és ennek itt az eredménye].’
  • No he dormido bien, me duele la cabeza. ’Nem aludtam jól, [ennek következményeként] fáj a fejem.’
  • Hemos cantado en inglés, francés e italiano. ’Énekeltünk már angolul, franciául és olaszul [így nem szokatlan a számunkra].’
  • —¿Ya llegaron? —No, aún no han venido. ’Már megérkeztek? – Nem, még nem jöttek [még nincsenek itt].’
  • ¡Cómo te has adelgazado! ’Hogy lefogytál!’

Pretérito imperfecto

más néven: copretérito

Végül a harmadik gyakori múlt idő a pretérito imperfecto (az Andrés Bello-féle terminológiában copretérito), melyet magyarra folyamatos múltnak szokás fordítani. Ezt a múlt időt általában, mint neve is elárulja, olyan esemény (cselekvés, történés vagy körülmény) kifejezésére használják, amely egy adott múltbeli időpillanatban folyamatban volt vagy fennállt, de kezdete és vége nem ismert (vagy nem lényeges!). Szintén ezzel az igeidővel szokás kifejezni, ha egy esemény a múltban rendszeresen ismétlődött, vagy relatíve hosszasan tartott a jelenig eltelt idő viszonylatában.

Használatának megértéséhez szintén egy analóg magyar példával kezdeném. Figyeljük meg a következő két mondat közötti különbséget! Péter nézte a filmet. – Péter megnézte a filmet. Az első mondat arra ad információt, hogy egy múltbeli időpontban Péter éppen nézett egy filmet, azonban nem tudjuk, hogy a film mikor kezdődött és mikor lett vége. A második mondatban pedig arra kapunk választ, hogy Péter a múltban elvégzett egy cselekvést, amely ebben a szövegkörnyezetben egyszeri, lezárult, rövid történésként jelenik meg.

A következő mondat a két szemléletet egyesíti: Péter nézte a filmet, miközben a macskája bement a szobába. Ebben a mondatban két múlt idejű esemény szerepel: az egyik éppen folyamatban volt (nézte a filmet), amikor egy másik megtörtént (a macska bement a szobába). Most már sejthetjük, hogy a ’nézte’ kifejezésére az imperfecto lesz alkalmas, míg a ’megnézte’ és ’bement’ igéknél pedig az indefinido-t kell használni.

spanyol
Újévi tízparancsolat, hogy a spanyol tanulás ne maradjon üres fogadalom 2017-ben (katt!)

Képzése

Képzésekor a következő ragok járulnak az igetőhöz:

I. ragozási csoport:

  • -aba, -abas, -aba, -ábamos, abais, aban.

II. és III. ragozási csoport:

  • -ía, -ías, -ía, -íamos, -íais, -ían.

Példák a három szabályos ragozású igével:

  • cantar (I.): cantaba, cantabas, cantaba, cantábamos, cantabais, cantaban (’akkor éppen énekeltem’ stb.).
  • comer (II.): comía, comías, comía, comíamos, comíais, comían (’akkor éppen ettem’ stb.).
  • vivir (III.): vivía, vivías, vivías, vivíamos, vivíais, vivían (’akkor éppen éltem/laktam’ stb.).

A fenti példákból látható, hogy ebben az igeidőben az egyes szám első (E/1.) és harmadik (E/3.) személyű alakja azonos, ezért csak a szövegkörnyezetből derül ki, hogy az alany E/1. vagy E/3. személyű. Ez ténylegesen csak alaki egybeesés: az E/1. személyű cantaba ugyanis a latin CANTĀBAM, míg az E/3. személyű a latin CANTĀBAT folytatása, azonban a szóvégi -m és -t lekopott.

Példák a használatára:

  • Esperaba ante el edificio cuando apareciste tú. ’Várakoztam az épület előtt, amikor megjelentél te.’
  • Mientras veíamos la tele, alguien tocó el timbre. ’Miközben néztük a tévét, valaki becsöngetett.’
  • Quería preguntarte algo. ’Akartam [régóta] kérdezni tőled valamit.’
  • De jóvenes practicaban varios deportes. ’Fiatalkorukban sokfajta sportot űztek.’
  • Su padre era un hombre fuerte y duro. ’Az apja erős és kemény ember volt.’

Szerencsére ebben az igeidőben mindössze három rendhagyó ige van, ami valójában inkább csak „kettő és fél”:

  • ir: iba, ibas, iba, íbamos, ibais, iban.
  • ser: era, eras, era, éramos, erais, eran.
  • ver: veía, veías, veía, veíamos, veíais, veían.

Az utóbbi, ver ige ugyanis csak látszólag rendhagyó. E látszólagos szabálytalanságot az okozza, hogy a ragok nem a v– tőhöz járulnak, ami az infinitivo -er végződésének levágásából következne (ahogy egy szabályos igétől várnánk), hanem egy ve– tőhöz. Mindez oda vezethető vissza, hogy a főnévi igeneve a régi spanyolban veer (< lat. VIDĒRE) volt – vö. a leer igével –, amely később lerövidült – tehát úgy is mondhatjuk, hogy valójában a főnévi igenév rendhagyó, nem pedig az ige ragozása.

A három múlt idő összehasonlítása

Ha elképzelünk egy időtengelyt, amelyen a beszéd pillanata a jelenben van, a következőképpen lehetne ábrázolni rajta a tárgyalt múlt időket (kék nyilak):

imperfecto

A legérdekesebb talán a magyar ’volt’ és ’lett’ jelentések közötti különbség kifejezése, amire tökéletesen alkalmasak ezek az igeidők. Figyeljük csak meg az alábbi három mondat közötti különbséget:

  • Cristina tuvo un bebé. ’Krisztinának kisbabája lett.’
  • Cristina tenía un bebé. ’Krisztinának kisbabája volt.’
  • Cristina ha tenido un bebé. ’Krisztinának épp most lett [most született meg a] kisbabája.’

Hasonlóképpen a ser  létigével:

  • Pedro fue padre. ’Péter apa lett.’
  • Pedro ha sido padre. ’Péter nemrég apa lett [új információ].’
  • Pedro era padre. ’Péter apa volt.’

Ha hasznosnak találtátok a cikket és úgy érzitek, más spanyoltanulóknak is segítséget nyújthat a múltidők helyes használatához, osszátok meg és népszerűsítsétek velünk a spanyolt. A Facebook-oldalunkon várjuk spanyolos kérdéseiteket is, írjatok nekünk, hogy segíthessünk!

A szerző további írásait nemcsak nálunk, hanem az El Mexicano nyelvi blogon is olvashatjátok!