spanyol-baratok

Spanyol-magyar hamis barátok

Mielőtt a címből bárki is emberekre gondolna, érdemes tisztázni, hogy itt a „barátok” természetesen nyelvi jelentésben értendő. Mégpedig a hamis barát kifejezés olyan szópárt jelöl két nyelv között, melyek hangalakja vagy írásképe nagyon hasonló, viszont nem pontosan ugyanazt jelentik, így bizonyos szövegkörnyezetekben félreértésre adhatnak okot.

Az ilyen hasonló szópárok, vagyis a hamis barátok kétféle csoportba tartoznak: lehetnek mindkét nyelvben azonos eredetűek, viszont más-más jelentésben (is) használatosak, és lehetnek csupán teljesen véletlen alaki egyezések (de hasonló vagy félreérthető jelentéssel). Mindkettőre lesz példa az alábbiakban, természetesen a spanyol és a magyar között. A szópároknál – amennyiben írásban eltérnek – először a spanyol, majd a hasonló magyar szó szerepel, alatta a magyarázattal. A szópárok betűrendben szerepelnek.

Alma

Az alma magyar jelentését nem kell megmagyarázni (amely egyébként török jövevényszó a magyarban), a spanyolban viszont jelentése ’lélek’, és az azonos jelentésű latin ÁNIMA torzulásáról van szó (ÁNĬMA > *anma > alma). A magyar ’alma’ megfelelője a spanyolban manzana, a latin [MALA] MATTIANA, azaz ’mattiusi [alma]’ kifejezésből önállósulva, amely egy híres almafajta volt.

gazpacho
Kolumbusz nélkül gazpacho meg tortilla se lenne? − szövegértéses spanyol kvíz szószedettel

Arena és aréna

A magyarban az aréna szót általában a cirkuszi küzdőtérre használjuk, átvitt értelemben pedig ’balhé’-t jelent. Ezzel szemben a spanyol arena jelentése elsősorban ’homok’ (bár ugyanúgy használják a porondra is). Mindkét szó eredete a latin (H)ARĒNA ’homok’. A küzdőtér, cirkuszi porond spanyol megfelelője viszont a ruedo (< rodar ’gurul’ < lat. ROTARE) és az albero (< lat. ALBARIU) is. A bikaviadal-arénára (az építmény egészére) pedig a plaza de toros (’bikatér’) kifejezés használatos!

Aula

Az aula szót magyarul leginkább ’előcsarnok’, ’zsibongó’ jelentésben használjuk. Spanyolul azonban jelentése (iskolai, egyetemi) ’tanterem’. Forrása az azonos latin szó, melynek eredeti jelentése ’udvar’ volt.

spanyol-igek
Most komolyan nincs a spanyolban ‘áll’ és ‘ül’ jelentésű ige?

Competencia és kompetencia

A latin eredetű kompetencia szavunk jelentése ’illetékesség’, ’szakértelem’. A spanyol competencia viszont emellett a ’konkurenciá’-t, vagyis (gazdasági) ’verseny’-t, ’versenytárs’-at is jelent (vö. még competir ’versenyez’). A szó forrása a latin COMPETENTIA, mely jelentésének érdekes módon nem sok köze van egyik mai jelentéshez sem: ’egybeesés’.

Egy meglepő szópár: cigüeña és cigány

Bár vicces a hasonlóságuk, ebben az esetben a két szó között természetesen nincs összefüggés. Kezdjük az egyszerűbbik esettel. A magyar cigány szó egy déli szláv nyelv és talán a román közvetítésével a bizánci görög τσιγγάνοι [cingányi] ’cigányok’ főnévre vezethető vissza, amely a τσιγγάνος [cingánosz] ’cigány’ többes száma. Ez pedig a görög ’Αθίγγανος [atʰínganosz] alak módosulása, amely egy 9. századi kis-ázsiai népcsoport neve lehetett (más források szerint a jelentése ’megérinthetetlen’).

Itt még érdemes megjegyezni, hogy a spanyol gitano ’cigány’ szónak ehhez nincs köze, hanem az a régi spanyol egiptano – ma egipcio (vö. angol gipsy) – ’egyiptomi’ rövidülése, ugyanis akkoriban úgy vélték, hogy Észak-Afrikából, nevezetesen Egyiptomból származnak.

Nyelvtörténeti szempontból sokkal érdekesebb a cigüeña ’gólya’. Ez az azonos jelentésű a latin CĬCŌNĬA folytatója, amely egyébként ugyanarról az indoeurópai tőről fakad, mint a cantar ’énekel’ ige (noha a gólyák éppen nem énekelnek). Ám a nyelvtörténetben jártas olvasónak rögtön fel kell, hogy tűnjön, hogy a latin szóban rövid az [i] és hosszú az [o], vagyis szabályos változást feltételezve ennek a spanyolban *cegoña alakot „kellett volna” eredményeznie. (Tovább olvasom)

Curva és kurva

A spanyolul tanulók általában felnevetnek, amikor először hallják ezt a szót, a magyar jelentésre asszociálva. A számunkra vicces egybeesés ellenére azonban a két szónak nem sok köze van egymáshoz, sem etimológiailag, sem jelentésben. A spanyol curva jelentése ugyanis ’kanyar’, illetve ’ívelt vonal, görbe, (női) domborulat’ stb. A spanyol főnév tulajdonképpen a línea curva ’hajlott vonal’ kifejezésből származik, melynek végső forrása a latin CURVUS, -A, -UM ’hajlott, görbe’ melléknév, míg a magyar szó szláv eredetű.

Persze jelentésátvitellel származhatna akár a latinból is, mivel átvitt értelemben ’romlott (erkölcsű)’-t is jelentett, ám ez esetben semmi egyébről nincs szó a véletlen egybeesésen kívül, és az sem valószínű, hogy ez a szó félreértést okozna. (Legfeljebb egy olyan szövegkörnyezetben, mint pl. Dentro de un kilómetro habrá una curva, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ’Egy kilométeren belül lesz egy kurva’, hanem ’… egy kanyar’.)

kreativitas
5 spanyol dilemma a kezdő szinttől a haladóig

Gimnasio és gimnázium

Angol nyelvi ismeretekkel rendelkező olvasók számára bizonyára ismerős a probléma. Nincs ez másképpen a spanyollal sem: a gimnasio természetesen itt sem ’gimnázium’-ot, hanem ’tornatermet’ – illetve ’konditermet’ – jelent. A szó forrása mindkét nyelvben a latin GYMNASIUM, ez pedig a görög γυμνάσιον [gümnászion] átvétele. A ’gimnázium’ mint középiskolai intézmény spanyol megfelelője az instituto. (A gimnasio szó ebben az értelemben ma már nem használatos.)

Laico, -ca és laikus

Aki nem ért egy bizonyos szakmához, azt a szakmabeliek a laikus szóval szokták illetni – nem ritkán lenéző értelemben. Furcsán néznének ránk viszont, ha hasonló szövegkörnyezetben a spanyol laico, -a melléknevet használnánk, melynek nincs ilyen jelentése, hanem csupán vallási értelemben használják: ’világi’. A szó eredete a latin LAICUS – pontosabban a tárgyesetű LAICU(M) – ’világi’. A köznyelvi magyar jelentés, vagyis a ’szakképzetlen’ spanyol megfelelője az inexperto, -ta.

museo-reina-sofia
SEMMI pánik! MINDEN spanyol névmás egy táblázatban

Mama

A magyar mama szó jelentését azt hiszem, felesleges magyarázni. Legyünk viszont óvatosak a hangsúlyozással, ha spanyolul az ’anya’ becéző alakját használjuk! Ugyanis a spanyol szó így leírva az első szótagon hangsúlyos, jelentése pedig ’emlő’. A magyar ’mama’ szó megfelelője spanyolul leírva mamá, és a hangsúly a szó végi magánhangzón van! Mindkét szó a latin gyereknyelvi MAMMA szóra vezethető vissza (a második francia átvétel a spanyolban, ez az oka annak, hogy véghangsúlyos).

Más

Bár lehetne azon vitatkozni, hogy e két szó valóban hamis barátok-e, a feltűnő hasonlóság kedvéért érdemes megemlíteni őket. Annál is inkább, mert a nada más, nadie más, qué más, quién más, illetve algo más kifejezéseket lehet – s talán a legjobb – úgy fordítani, hogy ’semmi más’, ’senki más’, ’mi más’, ’ki más’ és ’más valami(t)’. Azonban a spanyol más szó valódi jelentése itt ’több(et)’ – vagyis másféle fordításban ’semmi több’, ’senki több(et)’ stb. –, valamint ’inkább’ (mindkét jelentésben a mucho ’sok’, illetve ’nagyon’ középfokaként is használatos).

Természetesen itt ténylegesen csak véletlen alaki egyezésről van szó, hiszen a spanyol más forrása a latin MAGIS ’inkább’ (vö. az azonos eredetű portugál mas ’de’ és mais ’inkább’, francia mais ’de’, olasz ma ’de’ és mai ’többé’, román mai ’inkább’) – ezzel szemben magyar más ősi finnugor eredetű, szó szerinti spanyol megfelelője pedig az otro, -a (< lat. ALTERU).

paella-pata-negra
Nem mind paella, ami fénylik

Moho és moha

Tény, hogy mindkét esetben egyfajta nyirkos környezetben szaporodó kezdetleges növényféleségről van szó, így nagyon könnyen összekeverhetőek, azonban a spanyol szó jelentése ’penész’. Ennek eredete ismeretlen, de megfelelője megtalálható a portugálban (mofo) és az olaszban is (muffa – egyes források szerint germán eredetű, vö. német Muff), mindez alapján pedig valószínűsíthető, hogy korábbi alakja a spanyolban is *mofo volt (máskülönben semmi sem indokolná a mai írásmódot), ami viszont nem dokumentált. A magyar főnév ugyanakkor szláv jövevényszó (vö. délszláv mah, mely előfordul ’penész’ jelentésben is) és egy indoeurópai *mus(ko)– tőre vezethető vissza, amelynek mai spanyol folyatója a musgo (< lat. MŪSCU) ’moha’.

Murdel és morir, hamis barátok?

A szavak hasonlósága, mint tudjuk, nem feltétlenül árul el bármit is az eredetükről. Két szó lehet hasonló azért, mert az egyik nyelv átvette a másiktól, azért is, mert mindkét nyelvben egy harmadikból származik, de lehet pusztán a véletlen műve is. Jelen esetben az első lehetőséget teljesen kizárhatjuk, mivel egyértelmű, hogy a szlengbeli megmurdel ’meghal’ ige – pontosabban a murdel, az igekötő nyilván nem – a cigány nyelvből (a továbbiakban, az újind nyelvre utaló szakszerű megnevezést használva: romani) származik.

A második csak abban az esetben jöhet szóba, ha mindkét ige ugyanarra az indoeurópai tőre vezethető vissza. Nagy valószínűséggel éppen erről van szó (mivel a romani és a spanyol is indoeurópai nyelvek, azaz távoli rokonok), ám a történetben van egy kis csavar. A spanyol morir (muero, morí, muerto) természetesen a latin köznyelvi MŎRĪRE igéből jön, amely a klasszikus latinban álszenvedő volt (MŎRĪ – vö. sp. morirse); végső forrásaként pedig egy indoeurópai alapnyelvi *mer– ’meghal’ tövet rekonstruálnak.

Ugyanerről a tőről fakad – a szanszkrit marati > *mərədi alakon keresztül – a romani merel ’meghal’ ige, amely a nyelv mindegyik változatában megtalálható. A magyar megmurdel azonban nem ennek, hanem vagy a murdel ’lemészárol’ vagy a mu(r)dārel ’megöl’ igének az átvétele. Az ezekben lévő mu(r)d– tő rokon a hindi murdā ’halott, holttest’ szóval, és történetileg valóban összefügg a merel, de inkább annak múlt idejű alakja, a mūlas tövével. De van még egy csavar… (Tovább olvasom)

Nutria

Itt aztán minden kétséget kizáróan igazi hamis barátról van szó! A hódféle rágcsálót jelölő nutria szavunk (ismeretes még hódpatkány, illetve mocsári hód néven is) több szempontból is érdekes. Kezdjük mindjárt azzal, hogy spanyol eredetű, tehát önmagában nem nagy meglepetés, hogy spanyolul is létezik a nutria szó. De vigyázat, mert spanyolul a jelentése ’vidra’! Aki pedig tanult biológiát, tudja, hogy a vidra ragadozó, nem pedig rágcsáló.

Hogy nyelvünkben miért éppen ’hódpatkány’ jelentéssel bír, nem találtam rá hiteles magyarázatot (bár a DRAE szerint Argentínában ’nutriát’ is jelent, nem tartom valószínűnek, hogy ez befolyásolta volna a magyar jelentését). Ha már tisztáztuk, hogy a magyar szó forrása a spanyol nutria, akkor nézzük meg, honnan származik a spanyol szó. Nincs nehéz dolgunk, hiszen ez nem más, mint a latin LUTRA népies alakváltozata (LUTRA > *LUTRIA > nutria). Már csak arra az egy kérdésre kell választ adni, hogy mi a nutria spanyol megfelelője: ez a coipo [kojpo], amely a dél-amerikai araukán (spanyolul mapuche vagy mapudungu) indián nyelvből származik, és megtalálható az állat tudományos nevében (Myocastor coypus) is.

eiko-ojala
Feltételes mód a spanyolban: si tuviera vagy si tendría?

Papa

A mama szónál leírtakhoz hasonlóan itt is a hangsúlyozás a titok nyitja. A spanyol papa szó jelentése (szó eleji hangsúllyal) ’pápa’, nem pedig ’apa’. Az utóbbi spanyol megfelelője viszont papá, amely véghangsúlyos. A magyar pápa és a spanyol papa szó forrása a latin PAPAS, amely pedig a görög πάππας [pappasz] átvétele; a spanyol papá francia jövevényszó.

Profesor, -ora és professzor

A latin eredetű professzor szavunk egyaránt jelenthet ’(fő)orvos’-t, illetve ’egyetemi tanár’-t. Ezzel szemben a spanyol profesor, -ora jelentése egyszerűen ’tanár(nő)’ – akár egyetemi, akár közép- vagy általános iskolai (a szó forrása, a latin PROFESSOR jelentése is ugyanez). Az orvosra viszont hiba lenne ezt a szót használni spanyolul: ebben az értelemben – illetve megszólításként is – a doctor, -ora használatos.

ronda_andaluzia_kicsi
Minden egy helyen: a spanyol nyelvtanulók Bibliája

Te

A spanyol te személyes névmás könnyen összetéveszthető a magyar te névmással kezdő nyelvtanulók számára, főleg az olyan kifejezésekben, mint pl. ¿Quién te crees que eres? ’Mit képzelsz magadról, ki vagy te?’. A spanyol te névmás ezzel szemben nem alany-, hanem tárgy- vagy részes esetű, s az azonos latin alakból (TĒ) származik; a magyar ’te’ megfelelője viszont a spanyol , a szintén azonos latin alanyesetű alakból (TŪ). Az persze már más – nem kevésbé érdekes – kérdés, hogy a kettő közötti hasonlóság csupán a véletlen műve-e, vagy pedig ősi indoeurópai átvételről lehet szó az uráli korból.

Torpe és törpe

Itt is inkább csak egy érdekes hasonlóságról beszélhetünk: a spanyol torpe jelentése ugyanis ’ügyetlen, buta, féleszű’ stb., forrása pedig a latin TŬRPE(M) ’csúf, rút, gonosz’ stb. (az alanyesetű TŬRPIS, -E melléknévből). A spanyol melléknév tehát nem a magyar törpe, hanem a turpisság főnév rokona ebből a szempontból, melynek tövében ugyanez a latin átvétel szerepel.

A szerző további írásait az El Mexicano blogon olvashatjátok.