A subjuntivót, vagyis a kötőmódot sokan a spanyol igeragozási rendszer legbonyolultabb részének tartják. Mint látni fogjuk, nem is olyan ördöngös dologról van szó; a nehézséget talán az okozza inkább, hogy ilyen igemód, megkülönböztetett igealakokkal, nincs a magyarban.

A subjuntivót, vagyis a kötőmódot sokan a spanyol igeragozási rendszer legbonyolultabb részének tartják. Mint látni fogjuk, nem is olyan ördöngös dologról van szó; a nehézséget talán az okozza inkább, hogy ilyen igemód, megkülönböztetett igealakokkal, nincs a magyarban.

A kötőmód, amely lényegében a latin SUBIUNCTIVUS (azaz ’alárendelő mód’) szerencsétlen – és semmitmondó – fordítása, elnevezését valószínűleg onnan kapta, hogy alárendelt mondatok mellékmondataiban állva olyan, nem tényszerű, bizonytalan vagy (még) nem megvalósuló cselekvést vagy történést fejez ki, amely a főmondat állításához kapcsolódik.

Mondattanilag persze kötőmód a magyarban is létezik, csak erről általában nem veszünk tudomást. Mégpedig azért nem, mert a magyarban, mint fentebb írtam, nincsenek erre külön igealakok (tehát valójában nem beszélhetünk igemódról), csupán az igekötős igéknél mondjuk másképp az igét a kötőmódban, megkülönböztetve a felszólító módtól. Megértéséhez próbáljuk meg értelmezni az alábbi három mondatot:

1. Megcsinálod a leckét.

2. Csináld meg a leckét!

3. Azt akarom, hogy megcsináld a leckét.

Láthatjuk, hogy míg az 1. mondat egyszerű kijelentést, tényszerű állítást tartalmaz, tehát kijelentő módban áll, a 2. mondat felszólítás egy cselekvés elvégzésére, tehát felszólító módban áll. A harmadik mondat viszont valami egészen más: a főmondatban egy kívánság áll (azt akarom), míg a mellékmondat egy, a főmondat állításához kapcsolódó cselekvést fejezi ki. Bizonyára egyértelmű, hogy a harmadik mondat mellékmondata nem kijelentés (hiszen nem állítjuk azt, hogy valami megtörtént vagy éppen történik), de nem is felszólítás (lásd a 2. mondatot), hanem tehát olyan, nem tényszerű cselekvés kifejezése, amely a beszélő kívánsága szerint „meg kellene, hogy történjen”: ez a kötőmód.

A kötőmódot tehát általában mellékmondatokban, a főmondat állítmánya által meghatározott kétség, kívánság, bizonytalanság kifejezésére használják. Nézzük meg a fenti példamondatokat spanyolul is:

1. Haces los deberes. ’Megcsinálod a leckét.

2. ¡Haz los deberes! ’Csináld meg a leckét!’

3. Quiero que hagas los deberes. ’Azt akarom, hogy megcsináld a leckét.’

Mint látható, a 3. mondat mellékmondatában szereplő hagas igealak eltér a kijelentőtől és a felszólítótól is, mivel a kötőmód jelen idejében áll.

A spanyol kötőmódban hat igeidő van (presente, pretérito perfecto, pretérito imperfecto, pretérito pluscuamperfecto, futuro simple, futuro compuesto) ezek közül azonban ma már a két jövő időt (futuro simple, futuro compuesto) nem használják. A kötőmód ma használt négy igeideje közül kettő egyszerű, és folyamatos szemléletű (presente és pretérito imperfecto), kettő pedig összetett, és befejezett szemléletű (pretérito perfecto és pretérito pluscuamperfecto). Az alábbiakban a kötőmód igeidőiről és használatukról lesz szó részletesen.

spanyol
Újévi tízparancsolat, hogy a spanyoltanulás ne maradjon üres fogadalom! (katt a képre)

A kötőmód jelen ideje
(Presente de subjuntivo)

A kötőmód jelen idejének képzése viszonylag egyszerű: az I. (-ar végű), illetve a II–III. (-er és -ir végű) ragozási csoportba tartozó igéket a kijelentő mód jelen idejéhez képest „felcserélve” kell ragozni, ezen kívül az egyes szám első személyű forma azonos alakú az egyes szám harmadik személyűvel (ez egyébként a kötőmód összes idejére igaz).

kotomod-jelen
Három szabályos ige ragozása a kötőmód jelen idejében (Forrás: El Mexicano)

A rendhagyó igék esetében a kötőmód jelen idejű alakjai a kijelentő mód jelen idejének E/1. személyű alakjából képezhetőek az -o levágásával, pl. hacer hag|o haga, hagas, haga, hagamos, hagáis, hagan.

A kötőmód jelen idejét tehát, mint már fentebb említettem, kétség, kívánság, bizonytalanság kifejezésére használják. Ezenkívül szintén kötőmóddal fejeznek olyan jövőbeli eseményt, amely várható, de bekövetkezésének időpontja ismeretlen vagy bizonytalan. Az alábbiakban néhány példát olvashatunk a használatára.

  • He invitado a Pedro a la fiesta, aunque no creo que venga. ’Meghívtam Pétert a buliba, bár nem hiszem, hogy eljön.’
  • Dile que me traiga las flores. ’Mondd meg neki, hogy hozza el nekem a virágokat.’
  • Tal vez cantemos en la ceremonia. ’Talán énekelünk majd a rendezvényen.’
  • Cuando visites mi país, te invitaré a comer algo típico. ’Amikor majd ellátogatsz az országomba, meg foglak hívni valami jellegzeteset enni.’
  • Espero que te encuentres bien. ’Remélem, hogy jól érzed magad.’

Bár szintén a kötőmód jelen idejű alakjait kölcsönzi a felszólító mód is az E/2. és T/2. állító alakok kivételével (vagyis az állító alakok közül az E/3., a T/1. és a T/3., illetve valamennyi tiltóalak), ebben az esetben használata – mondattanilag – nem kötőmódú.

A kötőmód közelmúltja
(Pretérito perfecto de subjuntivo)

A kötőmód közelmúltja összetett igeidő: képzése az haber segédige kötőmódú jelen idejű alakjaival – haya, hayas, haya, hayamos, hayáis, hayan – és a befejezett melléknévi igenév (participio) „semleges” alakjával – cantado, comido, vivido – történik. Használata lényegében megegyezik a kötőmód jelen idejének használatával, azzal a különbséggel, hogy a kétség vagy bizonytalanság befejezett cselekvésre vagy történésre vonatkozik. Néhány példa a használatára:

  • Es posible/probable que hayan llegado. ’Lehetséges/valószínű, hogy megérkeztek.’
  • ¡No puede ser que todavía no hayáis cumplido lo que prometisteis! ’Nem lehet, hogy még nem teljesítettétek, amit megígértetek!
  • Quizás lo haya hecho. ’Talán [már] megtette.’
  • Espero te haya gustado mi regalo. ’Remélem, hogy tetszett neked az ajándékom.’
  • Lo importante es que te hayas curado. ’Az a fontos, hogy már meggyógyultál.’

Mint az utolsó példából látható, akkor is kötőmódot használnak, amikor valaminek a megtörténte (befejezettsége) valószínű vagy kikövetkeztethető, azonban nincs rá közvetlen, „kézzel fogható” bizonyíték.

A kötőmód folyamatos múltja
(Pretérito imperfecto de subjuntivo)

A folyamatos múlt egyszerű, és – mint a nevében is benne van – folyamatos szemléletű igeidő. Kétféle ragozása lehetséges: egy ún. „-ra végű”, valamint egy „-se végű”. Mindkét ragozás jelentése és használata – kevés kivétellel (lásd később) – megegyezik, azzal a különbséggel, hogy a köznyelvben a -ra végű alakok gyakoribbak. Képzését az alábbi táblázat szemlélteti.

kotomod-mult
Három szabályos ige ragozása a kötőmód folyamatos múltjában (Forrás: El Mexicano)

Mint látható, a II. és III. ragozású igék képzése megegyezik. A rendhagyó igék alakjai legegyszerűbben a kijelentő módú egyszerű befejezett múlt (pretérito indefinido) T/3. személyű alakjából a -ron személyjel levágásával képezhetőek: pl. saber → supie|ron → supiera/supiese, supieras/supieses stb.

Az imperfecto de subjuntivo használata az alábbiak szerint történik:

  • jelen idejű feltételes mondatok (általában ’ha’-val bevezetett) mellékmondataiban a feltétel leírására – a főmondatban ilyenkor condicional simple (feltételes mód) áll.
  • múlt idejű alárendelő összetett mondatok mellékmondataiban (pl. „függő beszédben”) kívánság, kétség, bizonytalanság kifejezésére;
  • óhajtó mondatokban, ha a kívánság már nem teljesülhet;
  • udvarias kérés, kívánság kifejezésére – a querer, poder, deber igékkel ebben az esetben csak a -ra végű alak használható.

A fentiek alapján nézzünk egy-egy konkrét példát a használatra:

  • Si supiera (supiese) cuál es el problema, podría resolverlo. ’Ha tudnám, mi a baj, meg tudnám oldani.’
  • Me gustaría que me ayudaras (ayudases) a traducir algunas frases al español. ’Szeretném, ha segítenél nekem lefordítani néhány mondatot spanyolra.
  • No creímos que estuvierais (estuvieseis) en casa. ’Nem hittük, hogy otthon vagytok.’
  • Les pidió que le dijeran (dijesen) la verdad. ’Azt kérte tőlük, hogy mondják el neki az igazat.’
  • ¡Ojalá vinieran (viniesen) a verme! ’Bárcsak eljönnének meglátogatni engem!’
  • ¡Si tú supieras (supieses) cuánto te quiero! ’Ha te azt tudnád, mennyire szeretlek!’
  • Quisiera pedirte un favorcito. ’Szeretnék kérni tőled egy apró szívességet.’
  • Murió antes de que recibiera (recibiese) auxilio. ’Meghalt, mielőtt segítséget kapott volna.’
  • Negaba que estuviera (estuviese) cansada, aunque lo parecía. ’Tagadta a lány, hogy fáradt, pedig annak tűnt.’
spanyol_nyelvtanulas
A spanyol múlt idők használata példákkal! (katt a képre)

A kötőmód régmúltja
(Pretérito pluscuamperfecto de subjuntivo)

Képzése az haber segédige kötőmódú folyamatos múltjával – hubiera/hubiese, hubieras/hubieses, hubiera/hubiese, hubiéramos/hubiésemos, hubierais/hubieseis, hubieran/hubiesen – és a befejezett melléknévi igenévvel (participio)cantado, comido, vivido – történik.

Használata hasonló az előző részben tárgyalt folyamatos múltéhoz azzal az eltéréssel, hogy ahhoz képest előidejűséget fejez ki; vagyis ezt az igeidőt használják akkor, amikor a főmondat állítmánya múlt időben van, és ahhoz képest múlt idejű – bizonytalan, kétséges, valószínű – esemény szerepel a mellékmondatban. Így ezt az igeidőt használják:

  • múlt idejű feltételes mondatok (általában ’ha’-val bevezetett) mellékmondataiban – ilyenkor a főmondatban is állhat ugyanez az igeidő, bár az irodalmi nyelvben nem ez, hanem a condicional compuesto (feltételes mód múlt ideje) használatos;
  • múlt idejű óhajtó mondatokban;
  • múlt idejű cselekvés vagy történés valószínűségének kifejezésére függő beszéd mellékmondatában, ha a főmondat állítmánya múlt időben van.

Lássunk akkor néhány példát a kötőmód régmúltjának használatára:

  • Hubiera (hubiese, habría) escrito más, si hubiese (hubiera) tenido más tiempo. ’Többet írtam volna, ha több időm lett volna.’
  • Si hubieras (hubieses) tomado tus medicamentos, ahora estarías bien. ’Ha bevetted volna az orvosságaidat, most jól éreznéd magad.’
  • ¡Como si no (lo) hubieras sabido! ’Mintha nem tudtad volna!’
  • ¡Ojalá hubiéramos (hubiésemos) visto el mar! ’Bárcsak láttuk volna a tengert!’
  • Nos alegrábamos que os hubierais sentido bien. ’Örültünk, hogy jól éreztétek magatokat.’
A szerző további írásait nemcsak nálunk, hanem az El Mexicano nyelvi blogon is olvashatjátok!