Mindenki hallott már a híres El Camino de Santiagóról, azt viszont nem biztos, hogy mindenki tudja, melyik a Szent Jakab-út helyes spanyol kiejtése: Camino [kamíno] vagy a Camiño [kamínyo]. A magyar médiában hol így, hol úgy találkozhatunk vele, ráadásul még a névtáblákon is hol az egyik, hol a másik olvasható. Most 2 perc alatt minden kételyt eloszlatunk.

Mindenki hallott már a híres El Camino de Santiagóról, azt viszont nem biztos, hogy mindenki tudja, melyik a Szent Jakab-út helyes spanyol kiejtése: Camino [kamíno] vagy a Camiño [kamínyo]. A magyar médiában hol így, hol úgy találkozhatunk vele, ráadásul még a névtáblákon is hol az egyik, hol a másik olvasható. Most 2 perc alatt minden kételyt eloszlatunk.

A válasz viszonylag egyszerű, de azért itt is van egy kis kavarodás, amire nem árt odafigyelni. Tudniillik mindkét szó létezik, a camino és a camiño is, illetve mindkét kiejtés, a [kamíno] és a [kamínyo] is. Az információ azonban ezzel még nem teljes: a camino [kamíno] ugyanis spanyolul van, a camiño viszont a helyi nyelven, galiciaiul (portugál helyesírással pedig caminho, kiejtve kb. [kömínyu]). Természetesen mindkét elnevezés használható, arra viszont ügyelni kell, hogy amennyiben a gallego elnevezés mellett döntünk, akkor névelővel az O Camiño forma a helyes, spanyolul pedig az El Camino.

A szó forrása egyébként az ókelta eredetű népi latin CAMMĪNU (vö. keltibér camanon). Érdekesség, hogy míg a magánhangzók közötti egyszerű [n] a galiciaiban és a portugálban általában kiesik (pl. lat. LUNA ’hold’ > lúa/lua, vö. sp. luna), vagy – ritkábban – palatalizálódik, mint jelen esetben, addig a hosszú [nn]-ből egyszerű [n] lesz (pl. ANNU ’év’ > ano); a spanyolban viszont éppen fordítva történik a népi szavakban: az egyszerű [n] – a galiciai-portugáltól eltérően – változatlanul marad, és a hosszú [nn] palatalizálódik. Ugye, hogy nem is olyan bonyolult ez?

l-n
Latin>

Spanyol, portugál, galíciai

A fenti palatalizációnak egyébként fontos szerepe is lehet a megkülönböztetésben, pl. lat. ANU > ano ’végbélnyílás’ és ANNU > año ’év’. Ugyanezek a változások, ill. eltérések érvényesülnek a népi latin eredetű szavakban az [l] és [ll] hangokra is a galiciai-portugál és a spanyol tekintetében, lásd az ábrát.

„Compostela tornyai” című galiciai dal magyar fordítását az El Mexicano Nyelvi Blogon olvashatjátok