Kultúra

Valencia selyemmel borított világöröksége – A legérdekesebb spanyol múzeumok nyomában 2.

Apáti Anna Zita | 2019-04-28

Hol járunk ezúttal? Nem, még véletlenül sem Kínában. Ez bizony Valencia, a paella és a Fallas városa, az ünnep alkalmából selyembe, bíborba, bársonyba öltözött nők városa. Hogy hogyan honosodott meg a távol-keleti portéka spanyolhonban és közvetve Európában arról egy apró, de annál érdekesebb múzeumban jártunk utána – világörökségi díszletek között.

Museo de Arte Mayor de la Seda

Ez a hangzatos név nem takar mást, mint a valenciai Selyemmúzeumot. Már maga a magyar fordítás is igen szegényes a spanyol kifejezéshez képest, ami szó szerint inkább a „selyem magas szintű művészetének múzeumát” jelöli. A múzeum épülete Valencia történelmi belvárosának szélén található, reneszánsz stílusjegyeket mutató tizenötödik századi falai között járni már maga az élmény. A festett kőfalakat freskók díszítik, hatalmas palettás ablakok engedik be a természetes fényt az emeleten, ahová színpompás mozaikokkal kirakott lépcsőházból jutunk fel.

Ha nem ájultunk még el az épület szépségén, amely Európa legrégebbi és legfontosabb archívumával is büszkélkedhet, akkor figyelmünket a valenciai selyemmanufaktúra történetére irányíthatjuk. Tíz teremben található az az interaktív kiállítás, mely ennek a fényűző anyagnak a spanyolországi történetét mutatja be.

selyemmuzeum.jpg

Arab közvetítéssel jutottak el az első teherhajók Valencia kikötőjébe a 11. század környékén, hogy aztán itt is megindulhasson a selyemfeldolgozás. A kínai selyemkészítés monopóliumának megtöréséről, a selyemgubók kicsempészésének történetéről több verzió is született: jezsuita szerzetesektől Marco Polóig mindenki "gyanúsítható" az ügyben. Tény viszont, hogy a megérkezett selyemhernyók gubóiból feldolgozott anyag Spanyolország-szerte elterjedt, egyes körökben a napi öltözet részévé vált.

A virágokkal és más növényekkel, geometriai formákkal, vagy akár bibliai és mitológiai történetekkel díszített anyag, illetve egyszerű, fekete változata nemcsak a nők, hanem a férfiak számára is hamar kedveltté vált. A királyi udvart követő nemesek ünnepi ruházatának, majd a módosabb polgárok viseletének is része lett. Ennek legszebb darabjai láthatóak a vitrinek mögött.

A tavaszköszöntő Las Fallas ünnepére ma is színpompás selyemruhába, cipőbe öltöznek a tehetősebb lányok, akik közül a legszebbet megválasztják az ünnepség királynőjének. A ruhákat és a cipőket helyi mesterek készítik, egy-egy ma már nagyon drága anyagból készített viselet ára meghaladhatja a 3000 eurót is.

fallas_valencia.jpg

A kiállításon külön termet szenteltek a témában a levéltárakban fellelt korabeli iratok, oklevelek, könyvek, metszetek bemutatására. Az első ismert valenciai céhszabályzat a selyemfeldolgozás feltételeinek egységesítéséről 1479. február 16-án született. Egy másik érdekes dokumentum a „Yo el Rey" (Én a király) aláírással ellátott 1604. február 18-án írott, III. Fülöp király által a selyem és fátyolkészítők részére kiadott  kiváltságlevél.

A 18. századig egyre több műhely alakult, melyekben Valencia lakosságának mintegy fele dolgozott. Sajnos az egy évszázad múlva bekövetkező kedvezőtlen gazdasági átalakulás miatt szinte teljesen megszűnt ez az iparág. A kiállításon látható metszetekről megismert gépek külön műhelyben, eredetiben is megnézhetőek. A múzeumshopban pedig akár selyemszütyő és cipellő is vásárolható, ami illendő viselet az etikett szerint. Ha összefutnánk a királlyal...

zita1 1441.jpg

Museo de Arte Mayor de la Seda

Calle Hospital, 7 46007 Valencia

Nyitva: Keddtől – Szombatig 10:00 – 19:00

Vasárnap – Hétfő: 10:00 – 15:00