Kultúra

Újra futásnak ered Baszkföld − és Budapest is!

Molnár Péter | 2017-03-29

Jubileumhoz érkezett a Korrika: március 30-án huszadik alkalommal startol el a baszk nyelvművelő maraton. A nagy hagyományokra visszatekintő közösségi futás célja a baszk nyelv és kultúra körbehordozása a Pireneusok lábainál és immár 5 kontinensen a világon. Szokás szerint Magyarország sem marad baszk sapka nélkül. (Más abajo en CASTELLANO)

Jubileumhoz érkezett a Korrika: március 30-án huszadik alkalommal startol el a baszk nyelvművelő maraton. A nagy hagyományokra visszatekintő közösségi futás célja a baszk nyelv és kultúra körbehordozása a Pireneusok lábainál és immár 5 kontinensen a világon. Szokás szerint Magyarország sem marad baszk sapka nélkül. (Más abajo en CASTELLANO)

Bizony nagy utat tett meg a Korrika − a kilométerekről sem megfeledkezve. A kulturális és közösségi maratont 1980-ban szervezték meg először Baszkföldön és a nehézségek ellenére idén már huszadszor húznak nyúlcipőt idősek és fiatalok, még véletlenül sem a kihívások elől menekülve. A hagyományosan kétévente megrendezett esemény célja ugyanis mit sem változott az évtizedek során: felhívni a figyelmet a ma is veszélyeztetett baszk nyelv ápolásának fontosságára, és ünnepelni azokat, akik tesznek érte.

korrika-2011

A több, mint 2000 kilométeres maraton, ami az olimpiai lánggal ellentétben egy pillanatra sem áll meg, 10 napon át éjjel-nappal viszi majd a stafétát határokat nem ismerve. Bárki, bármikor csatlakozhat a menethez, akár néhány tíz méter erejéig, hiszen ahogyan a szervezők korábban fogalmaztak,

„a Korrikának minden kézre és minden lábra szüksége van, akár a baszk nyelvnek.”

Amíg április 9-én a staféta megérkezik a navarrai Iruñába − vagy ahogy világhírűvé vált: Pamplonába −, a maraton mellett számos kulturális programot rendeznek Dél-Franciaországban és Észak-Spanyolországban, azaz a baszk kultúrközösség egész területén. Bár a legnagyobb sláger kétségtelenül az idei Korrika hivatalos dala lesz, kiállítások, kerekasztalok és színpadi előadások is színesítik a Kulturális Korrikát.

A diaszpórában élő baszkok és a baszkul tanulók lelkesedésére jellemző, hogy a 20. Korrikával párhuzamosan 5 kontinensen rendeznek programokat a baszk nyelv és kultúra ünneplésére. Ez alól Magyarország sem kivétel, hiszen 2013 és 2015 után a hazai baszk lektorátusok ismét saját programmal készülnek a maratonra. A hagyományt elindító Izaskun Pérez helyét átvéve idén Oxel Uribe-Etxebarria, a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE baszk lektora vezeti az ünnepi hangulatú futást Szegeden és Budapesten egyaránt, amelyet további programok követnek.

Korrika en Budapest

“Korrika” es una carrera popular a favor del euskera que recorre todo el País Vasco cada dos años. Esta actividad homenajea especialmente a las personas que día a día hacen el esfuerzo para aprender la lengua vasca. En Hungría también queremos hacer un homenaje a los húngaros valientes que están aprendiendo euskera, a los extranjeros que aprenden húngaro y en general a todas las lenguas pequeñas del mundo. ¡Ven a correr en nuestra Korrika húngara, el 31 de marzo en Szeged o el 1 de abril en Budapest!

A szegedi Korrikáról a Facebookon olvashattok bővebben, míg a budapesti esemény részletes programja a következő:

Korrika Budapesten

Deák Ferenc tér (a templomnál) / 2017. 04. 01. 15:00

A Deák téri találkozót követően a baszkföldi Korrika hivatalos zászlaja és mellényei alatt indul a futás, amely a Váci utcát érintve az ELTE Bölcsészettudományi Karáig tart majd. Mivel a baszkföldi maratonhoz hasonlóan a magyar Korrikán is a részvétel a fontos, az amúgy sem hosszú útvonalat bárki lerövidítheti, vagy akár biciklin is a futókkal tarthat.

A kocogást követő jó hangulat fenntartását a szervezők az utóbbi évek egyik legjobb baszk vígjátékával szeretnék fenntartani, amelynek vetítésére várhatóan 15:30-tól az ELTE Spanyol tanszékén kerül sor. A Bypass a műfaj klasszikus elemeit (és a kitűnő színészek képességeit) a végletekig kihasználva ígér könnyed szórakozást a délutánra, ami a közeli Padrón tapas bárban ér majd véget néhány baszk dallam és persze finom falat társaságában.

A baszk nyelv helyzete napjainkban

Noha helyzete az autonóm Baszkföldön manapság konszolidálódni látszik, a XIX. század óta fokozatosan visszaszoruló és mára jelentősen meggyengült baszk nyelvet bizonyos helyeken még mindig az eltűnés fenyegeti. A dialektálisan erősen tagolt euskara egyik változata, a roncal-völgyi baszk az 1990-es években már kihalt, így nem csoda, ha a baszk nyelv sok esetben valódi segítségre szorul Spanyolország és Franciaország határvidékén.

Az 5 évente elkészített baszk szociolingvisztikai közvélemény-kutatás legutóbbi kiadása szerint a baszk kultúrközösség területén mintegy 12 százalékkal nőtt a baszkul beszélők száma az elmúlt 20 évben, ám ez a növekedés közel sem egységes. Miközben az euskara egyértelműen megerősödött a Baszk Autonóm Tartományban (CAV), ahol ma a lakosság 50 százaléka már kétnyelvű, Navarrában (Spanyolország) csak mérsékelt növekedésről, míg Francia-Baszkföldön egyenesen visszaesésről beszélhetünk.

Látható, hogy a nyelvpolitika alapvetően meghatározza ezeket a tendenciákat, hiszen a baszk nyelv jelentős intézményi támogatásban csak a CAV-ban részesül, miközben a navarrai kultúrpolitika közel sem kedvezett korábban az euskara számára, Franciaországban pedig egyáltalán nem elfogadottak a regionális nyelvek. A Korrika éppen ezért a baszk kultúra és az euskara megőrzését hirdeti mindenki számára, és immáron közel négy évtizede hordozza a nyelvi sokszínűség stafétáját Euskal Herria, a baszk kultúrközösség minden csücskébe.