Más keresztény országokhoz hasonlóan a farsang Spanyolországban is kiemelkedő ünnepnek számít. Mégsem mondhatjuk, hogy a legjelentősebb spanyol karneválokat a visszafogottság jellemezné − szerencsére.

Más keresztény országokhoz hasonlóan a farsang Spanyolországban is kiemelkedő ünnepnek számít. Mégsem mondhatjuk, hogy a legjelentősebb spanyol karneválokat a visszafogottság jellemezné − szerencsére.

3. Carnaval de Cádiz

Noha a farsangi időszakban egész Spanyolországban nagy ünnepségeket tartanak, a riói karneválhoz mérhető hangos és színpompás fiesztát csupán az andalúziai Cádizban és a Kanári-szigeteken találunk. Utóbbiról hamarosan, de előtte „látogassunk el” a dél-andalúziai Cádizba, amit a hivatalos karneváli programsorozat mellett az utca népének ünneplő forgataga tesz egyedivé egész Spanyolországban. Az óváros, a Viña szűk utcácskái farsang idején megtelnek önkéntes fellépőkkel, táncosokkal és flamenco zenészekkel, megannyi színt és hangulatot adva a farsanghoz − és akkor a szatirikus kabarétársulatok hagyományos vetélkedéséról még nem is szóltunk.

3 perces hangulatjelentés a cádizi utcákról

2. Carnaval de Águilas

Nagy megtiszteltetésben és egyben régen várt elismerésben részesültek tavaly a dél-murciai kisváros lakói. Cádiz és Tenerife mellett immár Águilas is Nemzetközi Turisztikai Figyelmet érdemlő farsangi ünnepnek számít Spanyolországban − bár ez a helyiek számára sosem volt kérdéses. A karneváli időszak alatt kifordul magából a város és színes felvonulásoktól kísért szimbolikus csatatérré változik. La Musa, Doña Cuaresma, Don Carnal és La Mussona hívei és seregei két héten át ostromolják egymást, hogy előbb az ünnep, utána az önmegtartóztatás erői kerekedjenek felül. Az ütközetekben alig kevesebb töltényt − valójában ártalmatlan tojáshéjat − használnak fel, ahány lakója van a városkának: 25 000.

A felkészülést nem lehet elég korán kezdeni

1. Carnaval de Tenerife

A Santa Cruz de Tenerife-i farsangról mindent elmond, hogy hatalmas felvonulásai és grandiózus díszletei miatt a világ legnagyobb farsangi ünnepei között tartják számon, talán közvetlenül a Rio de Janeiró-i után. Kialakulása a történeti feljegyzések szerint a Kanári-szigetek európai hódítására vezethető vissza, fontos központi elemeként pedig évről évre visszatér a karnevál királynőjének megválasztása. A szigeten közel egy hónapon át tart a mulatság, ám a tenerifei farsang kiolthatatlanságát ennél is jobban mutatja, hogy a Franco-diktatúra puritán kulturális üldöztetése sem parancsolhatott neki megálljt. Könnyen lehet, hogy jövőre már az UNESCO Kulturális Világörökségének védelmét is elvezheti majd.

Tiszta Rio de Janeiro, nem?

+ Baszk busók?

Miközben egész Dél-Spanyolországban és a Kanári-szigeteken színes jelmezekbe öltözött ünneplőket találunk, Baszkföldön hagyományosan más formát öltenek a farsangi mulatságok. Listánk kakukktojása valójában azonban nem is annyira kakukktojás, hiszen az állatbőrökbe burkolózó, kereplő és kolompoló felvonulók látványa nem egyedülálló a népi kultúrában, ott vannak mindjárt a mohácsi busók. Az ijesztő maszkokat viselő baszk busók bizony a magyarokhoz hasonló módszerekkel próbálják elriasztani a telet és az ártó szellemeket. A navarrai Pireneusokban található Ituren és Zubieta lakói azért így sem bíznak semmit a véletlenre, és a két falu közötti néhány kilométeres utat végigkolompolva tesznek arról, hogy a természet biztosan felébredjen a tavasz közeledtére.