Spanyolországban a húsvéti ünnepeknek igen érdekes hagyományköre van, a külföldiekben először talán a végeláthatatlan körmenetek és az égnek meredő, csuklyás tömegek kelthetnek ámulatot. A vallási tradíciók ugyanakkor kiegészülnek a néphagyomány alapján kialakult szokásokkal, amik ugyanúgy kihagyhatatlan részei a húsvétnak.

Spanyolországban a húsvéti ünnepeknek igen érdekes hagyományköre van, a külföldiekben először talán a végeláthatatlan körmenetek és az égnek meredő, csuklyás tömegek kelthetnek ámulatot. A vallási tradíciók ugyanakkor kiegészülnek a néphagyomány alapján kialakult szokásokkal, amik ugyanúgy kihagyhatatlan részei a húsvétnak.

Húsvét hete Domingo de Ramos napjával kezdődik, ami Magyarországon a virágvasárnapnak felel meg − a keresztények ekkor Jézus Jeruzsálembe való győzedelmes bevonulásáról emlékeznek meg. A körmenetben résztvevők pálmalevelekből készült csokrokat tartanak a kezükben, erre utal az elnevezés (domingo, spanyolul „vasárnap”; a ramos pedig „csokrok”). A különleges, száraz levelekből összeállított csokrok jelképezik az egykoron szamáron érkező Jézus útjába lerakott pálmaleveleket.

Húsvét Spanyolországban
Körmenet

Az így megkezdett ünnepi időszak két hétig tart, az első hetet Semana Santának (szent hét) − ez Jézus feltámadásának napjáig tart − a rákövetkezőt pedig Pascuának nevezik. A szent hét vallási eseményekben igen gazdag, ilyenkor az egyházak és szerzetesi rendek tagjai töltik meg az utcákat; katedrálisokból és templomokból induló körmenetek és felvonulások idézik fel Jézus elítélésének, passiójának és keresztre feszítésének minden pillanatát. Bár Spanyolország minden részén hasonlóak a felvonulások, az Andalúziában tartott ünnep vált világszerte ismertté.

Körmenet
Vezeklők

A látvány meghökkentő és nehezen leírható. Óriási embertömegek vonulnak, vállukon tartva a Jézus passióját megjelenítő bábukat és ereklyéket, egyenletes lépteik lassú, jobbra-balra ingást kölcsönöznek az égbe emelkedő figuráknak. Ha mindez nem nyújtana eléggé kábító látványt, a kívülálló szeme rögtön a felvonulók ruházatán akad meg, a vezeklők ugyanis földig érő lepleket viselnek, fejüket pedig csúcsosan égnek meredő csuklyák takarják, amin csupán két parányi nyílás biztosítja a kilátást.

A spanyol húsvéti szokások, túl a vallásos megemlékezésen, még sok más részlettel egészülnek ki. A jeles eseménynek köszönhetően a gyerekek és a fiatalok kéthetes iskolai szünetet kapnak, míg a felnőttek többnapos munkaszünetet. Bár a nyuszi nem ugrál el Spanyolországig, hogy elrejtse a csokitojásokat, és a locsolók sem érkeznek kölnivel (vagy szódavízzel…), van helyettük színezett kemény tojás, különleges sütemények, sőt, még papírsárkány eregetés is.

Spanyol kalács
Húsvéti kalács

Bizony, a spanyolok is festenek húsvéti tojást, de nem kifújt hímes tojásokat, hanem egyszerűbb technikával készíthető kemény tojásokat használnak. Mára sokan a festéssel sem bajlódnak otthon, ugyanis a közértekben ilyenkor mindig megjelennek a színezett tojások, amik hamar a spanyol kalács (mona) díszévé válnak. Ez az édes kenyér általában kör-alakú, a tojás pedig a kör közepébe kerül, mint díszítés.

Őrült spanyolok

Mivel kemény tojásról beszélünk, ezt el is fogyasztják a spanyolok, de nem akárhogyan szabadulnak ám meg a héjától. A húsvéti viccek egyike, hogy a tojást a mellettünk falatozó homlokán kell feltörni, természetesen úgy, hogy az ne számítson a támadásra. Volt részem egy ilyen kedves pillanatot átélni, amikor a 4 éves unoka a nagypapa fején próbálta széttörni − csupa szeretetből − a tojást egy húsvéti ebéd közepén. Míg nem magyarázták el, hogy mi is történt valójában, meghökkenve figyeltem a történéseket és ijedten vártam a folytatást, ami vidám nevetés volt.

A húsvéti asztalról nem hiányozhat a hosszú böjt után egy kis húsféle sem, a füstölt sonkát Valenciában egy főzést nem igénylő hurka félével váltják fel, ez a longaniza de pascua. Kalács, főtt-tojás és longaniza − ez a tökéletes mediterrán húsvéti piknik három hozzávalója, amit természetesen szabad ég alatt fogyaszt el a legtöbb spanyol család. Vannak, aki egy-egy parkot választanak, de Valenciában inkább a tengerpartra mennek a családok, kiélvezve az év első melegebb napjait.

Húsvét a tengerparton
Mindenki másképp ünnepel

A Földközi-tenger partján a körmeneteket aztán egész más látvány váltja fel, az égboltot különböző színekben pompázó papírsárkányok borítják el. Spanyolország több pontján is szokás a tengeri szelet sárkányeregetésre használni, de Valenciában a húsvéti időszakkal forrt össze a szokás. Kicsik és nagyok próbálják minél magasabbra emelni különféle repülő szerzeményeiket, hogy kiderüljön ki a legügyesebb és legjártasabb „pilóta”.

Cometas
Sárkányok

A sárkányeregetés fontos hagyománnyá nőtte ki magát, a boltokban találunk 6 eurós, kisebb darabokat, de akár 30-50 eurót is köthetünk rájuk. A valenciaiak 4-féle papírsárkányt különböztetnek meg, melyeknek különböző formáik, arányaik és elkészítési technikáik vannak. Persze az igazán hozzáértők nem a boltban tesznek szert repülő sárkányaikra, hanem saját maguk készítik el azokat.

Akik pedig igazán komolyan veszik ezt a hobbit, azoknak nemcsak szabad eregetésre van lehetőségük, hanem versenyeken is részt vehetnek. Április 11.-12.-én immár a 18. alkalommal kerül sor a Nemzetközi Papírsárkány Fesztiválra Malvarrossa partján (Festival Internacional de Cometas). Bár leglátványosabb napjait ilyenkor, húsvét idején éli ez a tevékenység, a parton egész évben eregethetünk sárkányokat, szigorúan a táblákkal erre kijelölt helyeken!