Kultúra

Sant Jordi, Barcelona igazi Valentin-napja

Kása Heni | 2018-04-23

Sárkányölő Szent György legendája igazi lovagmese. Katalónia (és Spanyolország) Valentin-napján a legendához hűen a férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, a kérdés már csak az, a hölgyek miért éppen egy könyvvel viszonozzák mindezt a katalán fővárosban?

Sárkányölő Szent György legendája igazi lovagmese. Katalónia (és Spanyolország) Valentin-napján a legendához hűen a férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, a kérdés már csak az, a hölgyek miért éppen egy könyvvel viszonozzák mindezt a katalán fővárosban?

Magyarországon, Szent György napját ősi pásztorünnepként ismerhetjük, amely régi idők hagyományai szerint az állatok első kihajtásának napja, a falusi emberek pedig, az igazi tavasz első napjaként emlegetik. Azonban, több országában ennél sokkal jelentősebb napról van szó, például Anglia, és Portugália is az ország védőszentjévé választotta, Spanyolországban pedig, Aragónia és Katalónia patrónusa.

Fedezd fel Barcelonát, kattints a képre

Szent György, egy nemesi család sarja, aki a III. század végén született a mai Törökország területén lévő Kappadókia városában, és aki kiváló kardforgató képességének köszönhetően, hamar a római hadsereg magas rangú katonatisztje lett. Legendájának története szerint, a birodalmat egy veszedelmes sárkány tartotta hatalma alatt, amely tüzével felperzselte a földeket, és az állatokat felfalta. A király úgy döntött, hogy minden nap két bárányt visznek áldozatul a sárkánynak, hogy így próbálják távol tartani az emberektől, és a termő földektől.

Az állatok kísérőjét sorsolás útján választották ki, ezért történhetett meg, hogy egyszer a király meseszép lányát húzták ki. A királylány útnak indult, s mindenki biztos volt szomorú sorsában, hiszen soha senki nem tért eddig vissza küldetéséből. Az út során találkozott össze György lovaggal, akit annyira elbűvölt a lány szépsége, hogy a lány előtt a sárkány barlangjához sietett, és a bestiát egyetlen egy karddöféssel halálra sebesítette. A sebből kiszökő vér vörös rózsává változott, amelyet György letépett, hogy azzal várja rémült kedvesét.

Így hát Sant Jordi napján a legendához hűen a katalán férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, a nők pedig ezt egy könyvvel köszönik meg.

De honnan ered a könyvajándékozás szokása a katalán fővárosban? 1926-ben, XIII. Alfonz király október 7-ét, azaz Cervantes ekkor vélt születésnapját választotta a Spanyol könyv napjának. 3 év múlva a Barcelonában megrendezett Nemzetközi Kiállításon azonban olyan sikert arattak a könyves standok, hogy április 23. Katalónia könyvnapjaként kezdték számon tartani. A sikeren felbuzdulva 1930-tól a könyvárusok minden évben kivonulnak legfrissebb könyveikkel az utcákra.

Miután ez a nap pont egybeesik Szent György napjával, és egy 1456-tól kezdődő szokással, miszerint az asszonyok vörös rózsával áldoznak a Szent képe előtt a róla elnevezett templomban. Különös mód ez a dátum, egybeesik a világ két fontos irodalmi személyiségének emléknapjával is, hiszen ez Shakespeare születésének és halálának napja, valamint Cervantes temetésének napja is.

Így hosszú évek kitartó munkája után, katalán javaslatra, az Unesco 1995-ben végül április 23-át nevezte ki a Könyv világnapjává.

Február 14-én a katalán fővárosban érdekes módon nem láthatunk kígyózó sorokat a virágboltok előtt, de még plüssmackókkal sétáló urakat sem az utcákon. Viszont április 23-án a város utcáit és tereit könyvárusok lepik el, és a híres Rambla sétálóutca virágárus bódéjai vörös rózsákkal telnek meg. Ma már, a kiontott vért szimbolizáló vörös rózsák mellé, a föld termékenységét jelképező búzakalászt is kötnek, de a csokrot összefogó senyera, azaz a katalán zászló mintájára készült díszszalag egyik esetben sem hiányozhat.