Salvador Dalí életének szinte minden perce filmbe illő. Akár performanszművésznek is nevezhetnénk, hiszen a hatvanas évek dadaista művészeti felfogása szerint ha valaki művész, akkor az életének minden pillanata, a leghétköznapibb cselekvései is műalkotássá válnak. Dalí ilyen volt.

Salvador Dalí életének szinte minden perce filmbe illő. Akár performanszművésznek is nevezhetnénk, hiszen a hatvanas évek dadaista művészeti felfogása szerint ha valaki művész, akkor az életének minden pillanata, a leghétköznapibb cselekvései is műalkotássá válnak. Dalí ilyen volt.

Savador Dalí

Dalí az egész világ talán legkarakteresebb festője, egyik legkarizmatikusabb személyisége volt. Senkinek sem kell bemutatnunk féltve gondozott, égnek meredő bajszát, ahogyan Az emlékezet állandósága című kép lágyan elfolyó óráit sem. A zsenik talán legzsenibbike kivételes festői tehetsége mellett őrültségeivel és nyíltan vállalt botrányaival hívta fel magára a figyelmet. Valószínűleg mindannyiunk fejében él egy kép a szürrealista festőről, ám szerelmén, Galán kívül mindenkinek nemmel illene felelnie arra a kérdésre:

Ismeri Salvador Dalít?

Kiszámíthatatlansága ellenére minden lépése, minden akciója átgondolt volt. Mi sem mutatja ezt jobban mint a címben idézett bon mot, stílusosan önmagáról. Születésnapjára ennek fényében a összegyűjtöttünk néhány meghökkentő tényt, amelyben jól megragadható Salvador Dalí személyének és munkásságának egyedisége, és talán valamelyest közelebb is visznek a szürrealista festő megismeréséhez.

1. Kis Dalí, nagy tervek

Dalí már ifjú korában is megcsillantotta ambiciózus személyiségét. A 37 éves korában írt Titkos életem című művében így ír: „Hatéves koromban szakácsnő akartam lenni. Hétesztendős koromban Napóleon. S becsvágyam azóta tovább nőtt.” Az iskola évei alatt az engedelmesség és a szorgalom fogalmai szóba sem kerültek.

Ha esetleg elsőre nem sikerült neki valami (tudjuk, nehéz elhinni), az azon nyomban felkerült az ördögtől való dolgok listájára. Iskolai éveiről Dalí így ír: „A szó szoros értelmében egy lépést sem tettem a matematika rögös útján, sikertelenségre kárhoztatott az undorító és megerőltető szorzás…”.

2. Avida Dollars

Dalí nyíltan vállalta pénzéhségét is, vallotta, hogy a festészettel szó szerint és átvitt értelemben is aranyat lehet csinálni. Egyes értelmezések szerint a Lágy szerkezet főtt babbal -A polgárháború előérzete című képén látható babok a festészet szellemi és gyakorlati tápláló szerepét jelképezik. Pénzhajhász hozzáállása miatt André Breton, a szürrealizmus atyja, az Avida Dollars anagramma-gúnynevet aggasztotta rá, ami a Salvador Dalí név betűinek megcserélésével született, és ami annyit tesz: „dollárra éhes”.

3. Szürreális csapatmunka

Akármennyire is meghökkentő, a katalán zseni 1945-ben a híres rajzfilmrendezővel, Walt Disneyvel is dolgozott. A két géniusz összefogásából született munka eredménye egy egészen varázslatos rövidfilm lett. A Destino címet viselő hatperces, rajzolt rövidfilm egyszerre szól szerelemről, időről, és magáról az életről.

Az első három hónap lelkesedése után a munkálatok félbeszakadtak, valószínűleg személyes konfliktus vagy pénzügyi probléma miatt (esetleg mindkettő), így a kisfilmet csak 58 évvel később, 2003-ban fejezték be, Dominique Monféry francia rendező segítségével. Ebben az évben a különleges mű Oscar-díj jelölést is kapott.

4. Ahol Dalí, ott a balhé

Festőnk, ha valamivel nem értett egyet, vagy nem nyerte el a tetszését, azt rögtön ellentmondást nem tűrően elutasította (ahogy azt már láttuk az undorító matematika esetében is). 1923 őszén sem történt ez másként, amikor a madridi Képzőművészeti Egyetem új tanszékvezetőt nevezett ki.

Az új jelölt nem bizonyult meggyőzőnek Dalí számára, ezért a kinevezést követően diáklázadást szervezett. Forradalmi lépéséért egy évre felfüggesztették, majd amikor hazatért Figueresbe, XIII. Alfonz király látogatásának idejére elővigyázatosságból letartóztatták, hogy elkerüljék az esetleges zavarkeltő akcióit.

5. Hízelgő sorok

A híres költő és drámaíró Federico García Lorca köztudottan férfi-orientáltságú volt. Diákkolégiumi évei alatt beleszeretett Salvador Dalíba (miért ne tette volna) és a rendező Luis Buñuel felé is gyengéd érzelmeket táplált, közeledését azonban egyik fél sem viszonozta.

Lorca Óda Salvador Dalíhoz című költeményében örökítette meg kapcsolatukat. Míg Dalí elutasította ugyan, de köszönettel fogadta a bókokat, Buñuel egyenesen megsértődött. Lorca ezek után azt érezte, hogy Buñuel és Dalí közös filmjében, a szexuális utalásokat nem mellőző Andalúziai kutyában az ”andalúziai kutyát” róla mintázták.

6. Testvérgyilkosság?

Az általunk ismert Salvador Dalí igazából a második ezen a néven, hiszen így hívták bátyját is, aki 22 hónapos korában meghalt. Salvador Dalí (a második) kilenc hónappal ezután jött világra. Az ismeretlenül elvesztett báty fantomja nagyban befolyásolta festőnk életét: valószínűleg innen eredeztethető egyedülálló nárcizmusa, mellyel azt igyekezett bebizonyítani, hogy ő maga „eredeti”, nem pedig egy másolat.

Így ír látatlanban elvesztett testvéréről: „Ismeretlen isten a bátyám, mivel mi ketten Castor és Pollux vagyunk; én vagyok Pollux, a halhatatlan testvér; ő pedig halandó. Szabályszerűen gyilkolom, mert az isteni Dalí semmiben sem közösködhet ezzel a hajdan volt földi teremtménnyel.”

7. „A művészet én vagyok!”

Akár hiszitek, akár nem, ez a mondat is Salvador Dalí száját hagyta el. A túlzó önajnározás ellenére azonban a kijelentésében van ráció: Dalí nem csak a festészetben alkotott, hanem színpadtervezéssel, kirakattervezéssel, ékszerek és vázák tervezésével is foglalatoskodott, nem beszélve a jól ismert Andalúziai kutya című rövidfilmről. Nem egy könyvet és regényt írt, sőt, még saját újságot is nyomott Dalí News címmel (!). Ha ez nem lenne elég, a mindannyiunk által jól ismert Chupa Chups nyalóka logóját is ő tervezte. Igazi polihisztor volt,

és persze maga a szürrealizmus.

Borítókép: Friderika (zoom.me)