Sztereotípiák ide vagy oda, Spanyolországot nyugodtan nevezhetjük az ünnepek hazájának. Az őrült ünnepek hazájának.

Sztereotípiák ide vagy oda, Spanyolországot nyugodtan nevezhetjük az ünnepek hazájának. Az őrült ünnepek hazájának.

5. La Batalla de Vino

A „Bor ütközetét” nem is rendezhetnék máshol, mint a szőlőkultúrájáról világhírű La Riojában. A helyiek – a mulatság népszerűségének köszönhetően az elmúlt években látogatók ezreivel karöltve – nem mindennapi módon frissítik fel magukat Szent Péter napján, hiszen a kiváló helyi borokból sokszor több végzi a résztvevők ruháján, mint a torkukban. A jelek szerint a különleges bachanália eredete a környékbeli zarándokok XVIII. századi szokására nyúlik vissza, akik a misét követő ebéd során jókedvükben sokszor borostömlőikkel viccelték meg asztaltársaikat. A mulatság a XX. század derekától kezdve vált széles körben népszerűvé, 2011 óta pedig hivatalosan is Országos Turisztikai Jelentőségű ünnepnek számít Spanyolországban.

Madridi tengerpart

A „Bor ütközete” is jól jelzi, Spanyolországban az emberek szívesen tartanak vízi csatákat. Ehhez sokszor még vízpartra sincs szükség, a madridi Vallecas negyedben például minden nyáron megrendezik a „Vallecasi tengeri csatát” – a Földközi-tengertől mintegy 400 kilométerre.

Őrült spanyol bor-fieszta
Felkészülés a nagy ütközetre La Riojában
La Rioja-i bor ütközete
A fieszta végeztével mindenki lilára ázva távozik

4. La Fiesta de los Enharinados

Mivel a spanyol ünnepeket eredendően meghatározza a katolikus hitvilág, ez a december végi népi mulatság akár kirívónak is nevezhető. Központi motívumát tekintve mindenképpen, hiszen egy kis csoportot tojással, liszttel és ezek keverékével dobálnak a város főterén, politikai hatalomátvételt színlelve. A fenti humoros csatározásként képzelhető el a valenciai Ibi városkájának népi mulatsága, amelyet minden évben december 28-án rendeznek meg. Míg a „lisztesek ünnepe” az 1950-es évek érdektelenségét követően a Franco-diktatúra végeztével vált ismét népszerűvé, eredete sajnos homályba vész. A mulatság ugyanakkor bizonyára harmonikusan megfér a Bolondok napjával, amelyet Spanyolországban szokás szerint december 28-án tartanak.

Őrült spanyol tojásdobálás
A város új vezetői túszejtés közben
Száll a liszt és a tojás
Háborús pillanatkép

3. Cipotegato

A zaragozai Szent Pilart leszámítva a Pireneusoktól délre fekvő Aragónia ünnepei kevésbé számítanak közönségvonzónak a tartomány határain kívül. A La Riojával határos Tarazona neve mégis felkerülhetett a listánkra, hiszen a Cipotegato Spanyolország legfurcsább népi mulatságai közé tartozik. Cipotegato valójában annak kiválasztottnak a neve, aki színes öltözékben Tarazona városának főterére próbál eljutni, miközben az utca népe jellemzően paradicsommal dobálja. Mindez a hagyomány szerint egy középkori elítélt történetéből ered, aki bár kegyelmet kapott, szabadságát csak a városlakók megkövezését elkerülve nyerhette el. Szerencsére Cipotegato menekülése manapság ennél sokkal kisebb téttel jár.

Őrült spanyol kosztüm
Minden részletre odafigyelnek
Cipotegato körbevéve
A főhőst körbevették

2. El Marrano de San Antón

Minden disznó számára eljön Szent Márton napja – tartja a spanyol közmondás. A Salamancához közeli La Alberca faluban azonban a hagyományos disznóölés alól egy szerencsés állat minden évben megmenekül, és így Páduai Szent Antal (június 13.) és Remete Szent Antal (január 17.) napja között szabadon járhat a falu utcáin. Szent Antal disznójáról a szokásnak megfelelően maguk a falubeliek gondoskodnak, akik sokszor saját állataik közé engedik és megfelelő táplálékkal látják el a hízót. Az idézett közmondás igazsága végül a La Alberca-i disznót is minden évben utoléri, amit a falubeliek január 17-én levágnak és hagyományosan a legszegényebb családnak adnak, vagy manapság egyre többször jótékonysági árverésre bocsájtanak.

Disznó kőből
A hagyománynak még szobrot is állítottak
Spanyol utcai disznó
Szabadon a falu utcáin

1. Tomatina

Az eddig felsorolt különös fiesztákból már kiderült, hogy a spanyolok szívesen dobálják egymást étellel, ebben pedig a Tomatina felülmúlhatatlannak számít. Nem meglepő, hogy a valenciai kisváros, Buñol neve minden évben szerepel a világ vezető híroldalain, hiszen a néhány órás paradicsom-háború igazi kuriózum. Bár a csata csupán egy órán át tart, becslések szerint mégis közel 150 ezer paradicsomot használnak fel hozzá, valódi „vérfürdővé” változtatva Buñol utcáit. A mulatság eredete ugyan nem tisztázott, egyesek szerint a tarazonai Cipotegato rendszeres résztvevői indíthatták el a paradicsomdobálást, ami az aragóniai ünnepnek is meghatározó motívuma. Annyi bizonyos, hogy a XX. század derekán keletkezett szokás azóta is töretlen népszerűségnek örvend a spanyolok és a külföldiek körében egyaránt, sőt, Chilétől Dél-Koreáig számos országban már másolni is próbálták.

Az őrült Tomatina
Kamionokról hullik alá a paradicsom…
Tomatina
…és mindent belep