Így karácsonyoznak a spanyolok

A karácsony már a spájzban van, ehhez elég rápillantani az ünnepi menü egyre sokasodó hozzávalóira, hogy a Jézuskának besegítő ajándékbeszerzésekről ne is beszéljünk. Mindeközben Spanyolországban is készülnek az ünnepekre. Adventi naptárként „kinyíló” írásunkból még az is kiderülhet, hogy egy kicsit másként, mint mi.

Karácsonyfa azért Spanyolországban is van. Bár nekünk ma már úgy tűnik, faállítás nélkül nincs ünnep, az eredetileg Németországból eredő szokás csak a XIX. század második felétől terjedt el hazánkban és Spanyolországban is. És ha már a spájzot emlegettük, Madridba éppen egy orosz hercegnő csempészte be, akit 1869-ben a spanyol főváros későbbi polgármestere vett feleségül.

¿Sabes dónde se puso el primer árbol de Navidad?

Úgy tűnik, a Pireneusokon innen és túl is hölgyeknek köszönhetően díszítünk ma: Sofía Troubeckojjal egy időben itthon Brunszvik Teréz állíttatta az első karácsonyfát. És hát hiába a mediterrán klíma, nemcsak a fenyőállítás, a karácsonyi vásárok sem ismeretlenek Spanyolországban. A barcelonai Fira de Santa Llúciát például először 1786-ban rendezték meg, és ma is nagyon népszerű − nem csak a gyerekek körében.

Mivel a vallás még mindig nagy hangsúlyt kap a spanyolok mindennapjaiban, a karácsonyi ünnepkörtől feszes szokásrendet várnánk. Fals hangokból, vagy mondjuk inkább úgy, kakiló figurákból azonban nincs hiány. Nos igen, a Spanyolországban nemzeti sportnak számító Betlehem-építés garantáltan legkülönösebb eleme a jászol mögött guggoló apró alak, akit idehaza bajosan kereshetnének izgatottan a spanyol kisgyerekek.

Caganer, a spanyol Betlehem különös figurája

Az ünnep sokszínűsége mégis különösen jól jellemzi Spanyolországot, ahol minden régiónak megvannak a saját hagyományai. A „¡Feliz Navidad!” bizony „Bon Nadal!” is lehet Katalóniában, a hagyományos spanyol karácsonyi dalokhoz (villancicos) csapódnak más énekek, és Baszkföldön még olyan is van, hogy a szerencsés gyerekeknek háromszor jut ajándék a karácsonyi ünnepek alatt. Persze csak akkor, ha nagyon jók voltak.

Villancico, a spanyolok karácsonyi éneke

A spanyol lurkók nagy részének egészen vízkeresztig, azaz január 6-ig kell várnia az ajándékok megérkezésére − ezt a baszk gyerekek Olentzero, a baszk Mikuláshoz írt fohásszal cselezik ki (az angolszász télapó már tényleg csak szemtelen repeta). A szentestétől (Nochebuena) számított hosszú várakozás végét a napkeleti bölcsek felvonulása (La Cabalgata de los Reyes Magos) jelenti, akik másnapra a jó gyerekeknek ajándékot, a rosszaknak szén alakú cukrot hoznak.

Vízkereszt, vagy a napkeleti bölcsek felvonulása

Addig persze még hátravan a fenyőállítás az orosz hercegnő nyomdokain, a kakas miséje (Misa de Gallo, vagyis az éjféli), a szilveszteri mulatságok (Nochevieja) mókás szőlőszem evése és természetesen néhány bőséges ünnepi vacsora családi körben. Ha szerencsénk van, egy nagyobb pénznyereménnyel a zsebünkben… A spanyolok karácsonyi lottóját övező fanatizmus talán a legfurcsább adventi szokás a Pireneusokon túl, nemritkán 3-4 órás sorállásokkal és közös kocsmai (!) drukkolással a sorsolás alatt.

Különadóból országos karácsonyi lottó-őrület

Spanyolországban ez is része a karácsonynak − ahogy a mértéktelen habzsolás. Hiába is tagadnánk, a szeretet ünnepe egyfajta kalória-olimpia is egyben, a finomságokat pedig Spanyolországban sem vetik meg. A menü természetesen régiónként eltérő és bár a választék mindenütt hatalmas, a „bejgli-pozíció” kétségtelenül a turrón nevű mandulás finomságé. Koccintani pedig csak katalán cavával illik, úgyhogy mi is így kívánunk Nektek:

¡Felices Fiestas, spanyolosok!

Start typing and press Enter to search