Közélet

Salvador Puig, a Franco-rezsim utolsó áldozata

Molnár Péter | 2016-03-02

42 évvel ezelőtt végezték ki Salvador Puig Antich katalán anarchistát, aki a Franco-rezsim egyik utolsó koncepciós perének lett áldozata. Halálos ítéletének körülményei a mai napig tisztázatlanok.

42 évvel ezelőtt végezték ki Salvador Puig Antich katalán anarchistát, aki a Franco-rezsim egyik utolsó koncepciós perének lett áldozata. Halálos ítéletének körülményei a mai napig tisztázatlanok.

„Filmet, és nem dokumentumfilmet akartunk készíteni” − jelentette ki Manuel Huerga rendező a Salvador Puig Antich életét végigkövető spanyol dráma 2006-os bemutatója után. A rendező mintha megérezte volna, a 11 Goya-díjra jelölt mozit később jelentős kritika éri majd a vélt vagy valós politikai és történelmi pontatlanságok miatt. Mindez különösen érdekes egy olyan személy esetében, akinek az alakja 42 évvel a halálát követően is számos kérdőjelet rejt magában.

Salvador
“Kivégezve” (jobbra Puig Antich)

Salvador Puig Antich barcelonai munkás családban született, politikai jellemfejlődését apja köztársaságpárti öröksége mellett az 1968-as párizsi események is meghatározták. A Franco-rezsim elnyomása miatt illegalitásban működő baloldali mozgalmak közül Puig csakhamar az anarchizmus felé fordult.

Egyetemi tanulmányait követően több barátjával együtt belépett az Ibériai Felszabadító Mozgalomba (MIL). Az anarchista szervezet az 1960-as és ’70-es évek fordulóján pénzintézeteket támadott meg és intenzív kapcsolatokat folytatott a rezsim elől francia emigrációba kényszerült baloldali csoportokkal, miközben szamizdat-kiadványokat is megjelentetett.

Az államhatalom ugyanakkor nem nézte jó szemmel a többnyire fiatalokból álló anarchista mozgalom ténykedését, amelynek ideológiája és akciói veszélyeztették a totalitárius politikai rend fenntartását. Az 1970-es évekre a Franco-rendszer vezetése egyre nehezebben tudta kezelni a regionális szeparatista törekvéseket és a különböző baloldali mozgalmak szerveződését, amelyekre gyakran szükségállapot kihirdetésével, illetve a politikai bűncselekmények elkövetőivel szembeni megtorlással reagált.

Az anarchista MIL megfékezésére végül önálló rendőri egységet hoztak létre és 1973-ban megkezdődött a mozgalom felmorzsolására tett karhatalmi kísérlet. A belső ellentétektől is szenvedő mozgalom végül feloszlott, a tovább tevékenykedő Salvador Puig Antichot pedig ’73 szeptemberében elfogta a francoista államrendőrség. Az anarchista fiatal rajtaütése közben egy rendőr életét vesztette.

Noha a körülmények a mai napig nem tisztázottak, Puig Antichot a hadbíróság garrote, azaz nyakszorító általi halálbüntetéssel sújtotta. Annak ellenére, hogy a spanyolországi közfelháborodást jelentős nemzetközi nyomás is tetézte, a katalán anarchistát 1974 március 2-án reggel a barcelonai Modelo börtönben kivégezték. Bár sokáig az elrettentő ítélet magyarázatát a baszk szeparatista ETA Carrero Blanco admirális ellen elkövetett halálos merényletében vélték felfedezni, a legújabb kutatások ezt cáfolják.

Franco tábornok jobbkezének meggyilkolása egyes történészek szerint nem állt közvetlen kapcsolatban Puig Antich kivégzésével, amely elsősorban a rezsim belső nyomására következett be és annak stabilitását próbálta megőrizni. A per körülményeinek feltárása a mai napig tart, témája időről-időre megjelenik a spanyol közbeszédben. A német-katalán származású Daniel Brühl címszereplésével készült 2006-os dráma mellett számos dokumentumfilm-projekt is próbált már bepillantást engedni az akkor történtekbe − vagy egyszerűen megemlékezni a Franco-rezsim egyik utolsó politikai áldozatáról.