Risitas élete és munkássága − Dárdai fogatlan manusza először igazán magyarul (videó)

Akik 2000. április 17-én a Canal 2 Andalucía csatorna programját nézték, talán máig is úgy emlegetik azt a napot, mint a félbeszakadt Kacsamesék nézői 1993. december 12-ét. Jesús Quintero ekkor interjúvolta meg először a később Risitas néven világhírűvé váló Juan Joya Borját. Ha magyarul kellene becenevet adni neki, talán a „Kuncogi” felelne meg legjobban – bár a TrollFoci követői Francesco Zombori néven ismerik. Most először a KultúrTapas szöveghű magyar feliratából kiderül, mi is volt Risitas sztorijának a poénja.

Jesús Quintero a ’80-as években vált híressé az El loco de la colina c. rádióműsorral – az adásokat még Argentínába és Uruguayba is átvették a rádiók. A programnak a 2000-es években tévés változata is készült, de ez is csak egy volt Quintero számtalan tévés produkciója közül. A műsorvezetőtől a zene világa sem állt távol: dolgozott Paco de Lucía producereként – és először Risitas-szal is a híres flamencoénekes, Pepe „Peregil” társaságában beszélgetett az El vagamundo c. műsorban, amely 2001-ben elnyerte a legújszerűbb TV-műsornak járó díját Spanyolországban.

Ebből a beszélgetésből fontos dolgokat tudunk meg az életéről. Miután egyszer elütötte egy Renault Clio, a 10 millió pesetás kártérítésből jól megvolt munka nélkül is. De elmondja, hogy jóval több pénzt kaphatott volna, ha a Corte Inglés kamionja, vagy esetleg a spanyol gyorsvonat, az AVE üti el. A baleset utáni műtét során platinát helyeztek Risitas bal vállába – Pepe „Peregil” figyelmezteti is, hogy ha már elfecsegte, vigyázhat, nehogy ellopják, és félkarú maradjon. Azt is hozzáteszi, hogy Risitas azóta visszajár ugyanabba a kereszteződésbe, hátha a másik oldalról is elkapják.

A megjegyzés találó, hiszen Risitas egyik fő tulajdonsága éppen az, hogy nem ég a keze alatt a munka. Igaz, hogy nehezen is kerül alá, hiszen a műtét óta bal karját nem nagyon tudja fölemelni. Néhány dolog, amit még érdemes tudni róla: Sevilla, azon belül is az egyik hagyományos munkásnegyed, a Polígono de San Pablo szülötte, és a Real Betis futballklub szurkolója. Könyvet nem nagyon vett a kezébe, mert „a betűk nem kötik le a figyelmét”, de kiskorában a Piroska és a farkast azért még elolvasta.

Az ember, aki felfedezte Risitast: Jesús Quintero

Quintero sikerét jórészt az andalúz népi figurák alapozták meg: tévéműsorában Risitas eleinte földijével, Manuel Sánchez Serrano (művésznevén: Tito Triana), a talán írástudatlan, és biztosan érthetetlenül beszélő költővel, illetve az egyfogú, és majdnem ugyanolyan furcsán nevető Antonio Rivero Crespóval (El Peíto – „A kis piás”) alkottak emlékezetes triót. Peíto énekeseket utánzott és nevetett Risitas viccein, Tito Triana a Virgen del Rocío-hoz írt költeményeit szavalta, Risitas pedig a viccmondás mellett igyekezett lefordítani a verseket, amiket maga is alig értett.

A társaság Peíto 2003-as halálával bomlott meg. A mindössze 44 évesen elhunyt munkanélküli eltörölhetetlen érdeme, hogy ő volt az eredeti és igazi cuñao, azaz a „sógor” (magyarosabban inkább „komám”). Risitas ezt visítja majdnem minden vicce után, valahol a beszéd és a flamencóban is feltűnő, hagyományos andalúz kántálás közt félúton. Poénjait később stand-up formában is előadta – gyakran addig ismétli vagy magyarázza őket, hogy a végén már az lesz vicces.

Ikon

Quinteróval 2000-től 2012-ig dolgozott együtt a tévében, kisebb szünetekkel – valószínűleg kisebbekkel, mint amennyi két munkája között eltelt. Egy alkalommal élő adásban a vállára tetováltatta a már emlegetett Virgen de Rocíót is. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor nem csak a nevetés miatt hullottak a könnyei – meg is fogadta, hogy többé semmit sem varrat magára.

De ha már szóba került legendás álláskerülése („nekem a munka nem átok, csak szeszély”): vicceinél is sokkal emlékezetesebbek azok a történetek, amelyeket néhány munkahelye egyikén-másikán élt át. Spanyolországban a legnépszerűbb talán az lett, amikor még balesete előtt egy kamionnyi olívabogyós üveg lepakolására jelentkezett a munkaközvetítőnél, de csak a helyszínen derült ki, hogy valójában cementzsákokról van szó. Másik híres esetét a paellás serpenyőkkel pedig most nézhetitek-hallgathatjátok meg először tartalomhű magyar feliratozással. Íme a klasszikussá vált történet:

Népszerűsége sok más lehetőséget is megnyitott Risitas előtt. Magyarországra először minden bizonnyal a Torrente 3 Robledillo nevű karaktereként jutott el. Saját bevallása szerint egyébként nem szerette a forgatást, mert mindent hússzor kellett felvenni – természetesen főleg azért, mert a háttérben nevettették, és vinnyogó röhögése elrontotta a jelenetek hangját. Valószínűleg az is zavarta, hogy több napig azt hitte, hogy a hosszú hajú Santiago Segura és Torrente (az elmaszkírozott színész) két testvér. Ráadásul mindkettő azt mondogatta neki, hogy majd a másik fogja kifizetni a gázsiját.

A világhírnév felé a Muzulmán Testvériség indította el, amikor 2014 tavaszán fiktív feliratokkal látták el Risitas paellás videóját, hogy gúnyt űzzenek Abdel Fattah el-Sziszi tábornokból, Egyiptom azóta megválasztott elnökjelöltjéből. 2015 elején pedig az USA-ban is robbantott a videó: az új MacBook hiányosságait taglaló klip mostanáig közel 6 milliós nézettségig jutott. Büszkék lehetünk rá, hogy a magyar netezők már sokkal előbb felfedezhették őt!

“Na de hé”

Bár már korábban is készültek hozzá focis ál-feliratok, igazán híressé akkor vált, amikor 2013 szeptemberében, a magyar válogatott románok és hollandok elleni veresége után a TrollFocin „elemezte” a meccseket. A román-magyar értékelő videó ma már 1,5 millió nézőnél jár, ami arányosítva még a MacBook-videóénál is nagyobb eredmény.

Karrierje viszont a valóságban is folytatódott. Bár Quintero mostanában már nem nagyon készít műsort, és így az idén 58 éves Risitas sem szerepel annyit a tévében, még mindig ott van neki az élet maga: az huelvai tengerparton, Punta Umbríában, egy Oliver nevű tengerparti büfé teraszán mesél vicceket, saját bevallása szerint koszt-kvártélyért és havi 500 euróért. Ezen kívül hívják fellépni egy-egy vásárba, közösségi házba, és hasonló helyekre. Itt a tarifája egy óra viccmesélésért 300 euró.

Risitas sikerének kulcsát egy pillanatig sem kell keresnünk, ragadós nevetése meghódította az egész világot. A spanyol ajkúak számára – kétes minőségű vicceinél sokkal inkább – megnyerő lehet, hogy egyik műsorában sem foglalkozik politikával. Mindenek előtt kiejtése jelent szándékosság nélküli humorforrást. Az andalúz beszédmód már a barokk kori spanyol színházban is szállította a komikumot, aki pedig mindezt élőben szeretné látni-hallani, annak irány az andalúziai Punta Umbría!

Risitas spanyol nyelvóra haladóknak

Végezetül álljon itt néhány példa Risitas „félremondásaiból”. A balesete kapcsán emlegetett törvényszéki orvos (médico forense) neki „médico florense” (van is értelme, kb. „virágos orvos”); valószínűleg a kulcscsontra (clavícula) mondja, hogy „hueso miliqui”; a munkalap (la nómina) nála „lómina” vagy „lomina”; gerincét (la columna vertebral) csak „columna vertegrá”-ként emlegeti; a forgatókönyv (el guion) neki „gijón”. Kiejtésében a só (la sal) összekeveredik a narancsvirággal (el azahar). A videóját felkapó Muzulmán Testvériség (Hermanos Musulmanes) Risitas kiejtésében „Hermanos Subnormales”, Ausztrália „Astraulia” lesz, a jelenlegi spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy pedig „Viceroy”. Még szerencse, hogy Risitas nem foglalkozik politikával.

Start typing and press Enter to search