Közélet

Pequeño Nicolás: nem mese Spanyolországból I.

Kürthy Ádám András | 2015-02-12

Francisco Nicolás Gómez Iglesias, vagy ahogy a spanyol sajtóban híressé vált, „El Pequeño Nicolás\" még 21. életévét sem töltötte be, ám máris nemzetközi hírnévnek örvend és megkockáztatható, hogy története később is korszakos szimbólum marad. Mégis, mit lehet tudni róla, és vajon miért kelt esete az egyes epizódokon is túlmutató figyelmet? Háromrészes cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Francisco Nicolás Gómez Iglesias, vagy ahogy a spanyol sajtóban híressé vált, „El Pequeño Nicolás" még 21. életévét sem töltötte be, ám máris nemzetközi hírnévnek örvend és megkockáztatható, hogy története később is korszakos szimbólum marad. Mégis, mit lehet tudni róla, és vajon miért kelt esete az egyes epizódokon is túlmutató figyelmet? Háromrészes cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A kinézetre egy Torrente-film béna gyerekének is beillő Pequeño Nicolás („a kis Nicolás”) 1994. április 18-án született a Madrid északkeleti részén fekvő Prosperidad negyedben – talán már a városrész neve („virágzás”, „jólét”) is serkentőleg hatott rá későbbi pályafutásában. Sajtóbeli becenevét az Asterix és Obelix szerzőpárosa által megalkotott francia mesefiguráról, Petit Nicolas-ról kapta. A neves Centro Universitario de Estudios Financieros (CUNEF, Pénzügyi Tanulmányok Egyetemi Központja) költségtérítéses joghallgatója, azonban három év alatt mindössze négy tárgyat sikerült elvégeznie, ráadásul az aktuális tanévre szóló tandíjat még októberi letartóztatásáig sem fizette be. Az elmaradt tandíj miatt azonban aligha kapott volna ekkora nyilvánosságot.

Podemos vs Peque. Nicolás
“Hírértékben itt csak én versenyezhetek a Podemosszal”

Ha valamit el kell ismerni, az Nicolás alapossága és kitartása kettős élete felépítésében. Már 2008-ban, mindössze 14 évesen feltűnt a Partido Popular (Néppárt) madridi rendezvényén, ahol nem hivatalos biztonságiként próbálta elállni egy riporternő útját. Éveken keresztül alakította nyilvános profilját: Facebookra feltöltött képeivel is folyamatosan erősítette kapcsolatainak (látszat)beágyazottságát. Első terepe a FAES (a PP-hez köthető nonprofit szervezet, Alapítvány a Társadalomkutatásért és -Elemzésért) ifjúsági tagozata volt. Akárhol is jelent meg – a Santiago Bernabéu stadion díszpáholyában vagy politikai és vállalkozói rendezvényeken a legnevesebb madridi hotelekben – gondosan ügyelt rá, hogy előkelő helyen tűnjön fel.

Úgy látszik, az állandó jelenlét megtette hatását: egy interjúban maga mondja (nyilatkozatait érdemes fenntartással kezelni), hogy a jelenlegi miniszterelnök, Mariano Rajoy „Frannak” szólította őt, mert már annyi rendezvényen mutatkozott, hogy ő lett a niño del PP, azaz a Néppárt kisgyermeke – bár mostanra már nem örül, ha ehhez a párthoz kötik a nevét. Gondosan ügyelt rá, hogy továbbra is folyamatosan készüljenek róla a képek a hírességekkel, amit a spanyol sajtó selfie dropping-nak nevezett később. Ezzel mintegy hitelesítette magát, ismerős arccá vált. Pártkörökben gyakran hencegett jó kapcsolataival, és egy-egy embert bizalmába is avatott: elmondta, milyen tervei vannak vele a vezetőségnek.

José María Aznar társaságában

Tehát Nicolás tudatosan alakította ki magáról ezt a képet, el is könyvelték ilyennek − talán udvariasságból, talán mert egy ilyen kapcsolatokkal villogó embert kár bolygatni. Jó darabig senki sem tette föl a kérdést: mit is keres ott? Bennfentességét azzal is hangsúlyozta, hogy csak a keresztnevén, Joséként emlegette José María Aznart, Spanyolország korábbi miniszterelnökét. Elmondta, nem voltak barátok és Aznar marbellai házában is „csak néhányszor” járt, kapcsolatuknak pedig az ő őszintesége vetett véget, mert a volt miniszterelnök hatalmas egója nem tűrte Nicolás kritikáit. Ana Botelláról azt is „elárulta”, olyan szörnyű polgármester, hogy ő maga azért fordult meg többször az irodájában, hogy rajta tartsa a szemét bizonyos ügyeken, nehogy Madrid még rosszabb helyzetbe kerüljön.

Emlékezetes megjelenései közé tartozik a híres kerékpáros, Alberto Contador tiszteletére megtartott rendezvény, ahol Togores márkijának és a miniszterelnök-helyettesi hivatal munkatársának adta ki magát, és így jutott fel a pintói városháza erkélyére. Még rendkívülibb, hogy az új király, VI. Fülöp koronázásán is részt vett, állítása szerint egyszerűen úgy, hogy meghívót kapott. Igazából valószínűbb, hogy Catalina Hoffman kísérőjeként volt jelen – bár ezt az üzletasszony utóbb tagadta. Mindenesetre Nicolás képes volt bejutni, a többi innentől szinte csak részletkérdés, legalábbis a botrány szempontjából. Talán éppen ez az ő egyik nagy titka, de erre később még visszatérünk.

Spanyol királyi pár
Nicolás a spanyol királyi pár színe előtt

Elmondása szerint korábban már János Károllyal is hosszú telefonbeszélgetéseket folytatott – a királyi ház korábbi sajtófőnöke szerint nagyjából annyiról lehet szó, hogy Nicolás kihallgatási kérelmére János Károly azt mondta, majd a titkárságáról felhívják. Mindenesetre a koronás társaság valószínűleg nagyon megtetszett Nicolásnak, és ez a nagyzolás vezetett lefüleléséhez. Ismerősén keresztül találkozót kért egy Alsa nevű cég vezetőjétől, aki éppen nyaralt. Ám mivel Nicolás azt üzente, el tud menni a galíciai Ribadeóba, a vezető elfogadta a találkozót és asztalt foglalt egy étterembe. Egy nappal a találkozó előtt telefonon keresték: Nicolás bejelentette, hogy lesz egy harmadik asztaltársuk is – maga VI. Fülöp király.

A meglepett vállalkozó jelezte a változást az étteremnek, ott azonban már mindenről tudtak és azt mondták, a Zarzuelából (a spanyol királyi palota) már értesítette őket valaki. A belépő ennek megfelelően sikerült: három-négy kísérő kocsi, Audik és BMW-k, nyolc testőr, két madridi rendőr, meg a helyi erők szirénázó motorjai konvojban. A jeles vendég köszöntésére még a helyi polgármester is a helyszínre sietett. Azonban a nézelődők csalódására csak egy kölyök szállt ki az autóból. A cégvezető tanúsága szerint Nicolás ebéd közben folyton arról beszélt, milyen fontos brand az Alsa Spanyolország számára, és mennyire nagyra becsülik a Zarzuelában meg a Moncloában (a miniszterelnöki hivatal) is – ő már csak tudja, hiszen nekik dolgozik.

A nem is olyan kis Nicolás
Egy ifjú a Zarzuelából – és a Moncloából

Az eset túl nagy feltűnést keltett, az Alsa-vezetőt sem hatotta meg a lenyűgöző belépő és a nagy szavak, hanem érdeklődni kezdett a fiatalember után. Mivel hasonló alakításainak híre lassan elért azokig a szervekig, amelyeknek a nevében föllépett és a nagy felhajtás nyomán a La Voz de Galicia című napilap is hírt adott a ribadeói ebédről, megindult a történet később országossá váló felgöngyölítése. Merthogy ezek az önmagukban szinte vígjátékba illő handabandázások csak egy részét tették ki tevékenységének. Igaz ugyan, hogy a hamis személyazonosság használata önmagában is bűncselekmény, ám Nicolás ennél sokkal tovább ment. Cikkünk következő részében pályafutásának ezt a kevésbé anekdotikus, jóval kártékonyabb oldalát tekintjük át.