Egy 75 éves ifjú − a Rodilla spanyol gyorsétterem

A Rodilla étteremlánc születése a szükségből fakadó találékonyság diadala. A Salamanca melletti Guijuelóból származó Antonio Rodilla a polgárháború végén került Madridba, és december 24-én nyitotta meg Callao téri hentesüzletét. Hogy a kevéske áruból semmi se vesszen kárba, kitalálta, hogy a sonkák és egyéb felvágottak megmaradt darabjait tegyék szendvicsbe, és ezzel is bővítsék kínálatukat. Ehhez angol típusú tósztkenyeret szeretett volna használni, ám abban az időszakban az import teljesen elképzelhetetlen volt. Szerencséjére a hentesbolttal együtt egy pékség is működött, így maga állíthatta elő a megfelelő pékárut.

A felvágottas szendvicsnek gyorsan hír ment, az igazi áttörést és a népszerűséget azonban a ’40-es évek új receptje hozta meg: hogy a zöldségkonzerveket is hiánytalanul felhasználja, Antonio Rodilla megalkotta a franciasalátás szendvicset. A gyorsétkezésnek ez a korai formája mai szemmel talán különösnek tűnik, de Rodilláéknál a ’60-as évekig a szendvics mellé lehetett vizet kérni, és egészen az üzlet első nagyobb felújításáig még külön bárpult sem került a helyiségbe. A vendégek ekkoriban főleg vasárnap délutánonként tértek be uzsonnára – a főétkezés szóba sem jöhetett.

A cég a ’70-es években kezdett terjeszkedni Madridon belül, és a Franco-diktatúra bukása utáni nyitás során betelepülő nemzetközi gyorsétterem-láncok sem tudták elhódítani a közönségét. 1992-ig azonban továbbra is csak néhány helyen működött Rodilla étterem. Ekkor indult meg a vállalat terjeszkedése, az alapanyagok ipari szintű előállítása, a franchise-rendszer bevezetése, az arculat egységesítése, és természetesen a kínálat is bővült. Ebben az időszakban hunyt el az alapító és vette át a cég irányítását két fia, Bernardo és Antonio, valamint külső tőke is került a családi cégbe.

Az eredmény nem is maradt el: 1997 és 2002 között a cég forgalma megháromszorozódott, és megjelentek a lánc első Madridon kívüli éttermei. Ezen kívül a Rodilláé lett két kávézóhálózat, a katalóniai Café de Jamaica, valamint az andalúziai Café de Indias. Ám a terjeszkedés gondokat is okozott, miután a márkanév Madridon kívül ismeretlen volt és a szigorúan szabályok szerint készülő összetevők is nehézkesen jutottak el a távoli városokba. A működést a vezetés belső ellentétei is nehezítették, ám később fontossá vált, hogy 2005 után a cég résztulajdonosa lett a barcelonai székhelyű Damm sörgyár.

A Rodilla így eljutott többek közt Barcelonába, Alicantéba, Valenciába, Toledóba és Segoviába is. A 2008-as válság eredményeképpen a terjeszkedés azonban túlzónak bizonyult: az új üzletek nyitásába fektetett tőke nem térült meg, a láncnak nem sikerült elérnie az országos szintre, és a család három egymást követő veszteséges év után, 2012-ben úgy döntött, hogy visszavonul az üzlettől és bezárja az étteremláncot. Ekkor lépett közbe a Damm ötmillió euróval, illetve az új vezető, a korábban a Pepsinél és a McDonald’s-nál nemzetközi tapasztalatra szert tevő María Carceller.

Ebben a válságban már nem a rendelkezésre álló szűkös anyag maradéktalan felhasználása, hanem a kiadások és a felhasználás ésszerűsítése hozta a megoldást. Hét üzletet bezártak, de csak azért, hogy előnyösebb környezetben nyithassanak helyettük másikat. Az étteremlánc arculata ismét megújult: már nem elsősorban elvitelre árulnak, hanem kellemes, igényes környezetben, újonnan telepített teraszokkal várják azokat, akik asztalhoz ülnének. A Facebook- és Twitter-megjelenés mellett ezzel is nyitottak a fiatalabb korosztály felé. Hasonlóan nyerő újításnak bizonyult az állandóan változó összetételű, mindössze 1 euróba kerülő kínálat bevezetése.

2014-ben az étteremlánc 8,2%-os növekedést regisztrált, míg a vetélytársak forgalma csökkent. Így nem alaptalanok a mára már több, mint 100 üzlettel bíró cég további tervei: a cél ismét teljes Spanyolország meghódítása, valamint kilépés a nemzetközi piacra. Mindezt természetesen a minőségi előírások pontos betartásával, naponta elkészített friss termékekkel, a franchiseba csatlakozó vállalkozók alapos betanításával, de szigorúan tartósítószer nélkül. Az alapanyagot pedig változatlanul nem pazarolják a Rodillánál: ami fölöslegesnek bizonyul, azt szociális étkezdék számára továbbítják.

A friss arculat terjesztésére kiváló alkalmat nyújt a cég 75. születésnapja. Márciusban például ingyenes koncertet szerveztek a Callao téren, december 24-én pedig Guinness-rekordot döntenének a közösségi oldalakon azzal, hogy a lehető legtöbb ember “énekelje” egyszerre a Cumpleaños feliz-t. Ha már kóstoltad valamelyik szendvicsüket, csatlakozz bátran a kísérlethez!