Közélet

Az Atlético de Madrid nyerte a spanyol bajnokságot

Molnár Péter | 2014-09-30

A spanyol futballtörténet harmadik „bajnoki döntője\" 1:1-es döntetlennel végződött, amellyel az Atlético de Madrid végül elhódította a Primera División győztesének járó trófeát. Ezzel véget ért a 2013-14-es spanyol futballidény, amelyről bizonyára nem csak az Atlético drukkerei fognak még sokat beszélni. A KultúrTapas korábbi cikke következik.

A spanyol futballtörténet harmadik „bajnoki döntője" 1:1-es döntetlennel végződött, amellyel az Atlético de Madrid végül elhódította a Primera División győztesének járó trófeát. Ezzel véget ért a 2013-14-es spanyol futballidény, amelyről bizonyára nem csak az Atlético drukkerei fognak még sokat beszélni. A KultúrTapas korábbi cikke következik.

Baljós előjelekben nem volt hiány az FC Barcelona – Atlético de Madrid bajnoki összecsapás előtt, hiszen számos kulcsjátékos sérülése nehezítette a két vezetőedző dolgát. Mindez elsősorban Diego Pablo Simeone számára jelenthetett nagyobb problémát, miután a házi gólkirály Diego Costa kiválása korábban többször mélyütéssel ért fel az Atlético számára. A piros-fehéreknek végül a Camp Nouban a legrosszabb forgatókönyvvel kellett szembesülniük: a brazil-spanyol csatár mellett a szintén kulcsjátékosnak számító Arda Turant is sérülés miatt kellett lecserélni az első félidő derekán. A Simeone-legénység ráadásul a sérüléseket követően hamar hátrányba is került, Alexis Sánchez bombagólja pedig azt jelentette, az Atléticónak mindenképpen gólt kell szereznie a bajnoki cím megnyeréséhez.

atleticoÚgy tűnt, négy évvel a Sevilla elleni Király Kupa döntő után a Camp Nou ismét balszerencsét hoz a madridiaknak. Tekintettel arra, hogy a barcelonai aréna közel 100 ezer nézője ezúttal mind a hazaiak győzelméért szorított, a piros-fehérek még hűséges szurkolóik támogatására sem számíthattak a „bajnoki döntőben”. Szombaton csupán az idény második telt házas mérkőzését rendezték Barcelonában, a katalán drukkerek a szünet után mégis inkább a vendégcsapat játékában gyönyörködhettek.

Világossá vált, hogy ez az Atlético semmiben sem hasonlít a négy évvel ezelőttihez, amely csupán meddő mezőnyfölény kialakítására volt képes a kupagyőztes Sevilla ellen. Amellett, hogy a játékoskeret azóta nagyban kicserélődött (az akkori csapatból egyedül Thiago lépett pályára szombaton), a legfőbb különbséget egyértelműen az edző személye jelentette a madridiaknál. 2011 decemberi visszatérése óta a Vicente Calderónban minden Cholo Simeone elképzelései szerint működik, a matracos hívek legnagyobb megelégedésére.simeone

Meg akartam osztani ezt a pillanatot az embereimmel, azokkal, akik nem szerepelnek minden nap a televízióban […], és akik jobb edzővé tettek.

– mondta az Atlético mestere a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón, amelyen rajta kívül részt vett a teljes szakmai stáb is. A szurkolókhoz hasonlóan Simeone nem feledkezett meg Luis Aragonésről sem, aki februári halála miatt nem érhette meg élete klubjának újabb bajnoki címét. Simeonénak és a piros-fehér drukkerek rigmusainak köszönhetően azonban az ikonnak számító Luis szelleme is végigkíséri az Atlético történelmi idényét.

A spanyol futballszakma egyöntetű véleménye, hogy a bajnokságot az idény legkiegyensúlyozottabb csapata nyerte az argentin edző irányításával, komoly lelkierőről tanúbizonyságot téve. Ha az Atlético által begyűjtött 90 pont mögé tekintünk, többek között valenciai, sevillai, bilbaói és madridi sikereket, valamint heroikus fordításokat találunk. Mindezt egy olyan játékoskerettől, amit a legoptimistább szurkolók sem nevezhettek bajnokesélyesnek az idény előtt. Cholo Simeone a tavalyihoz hasonlóan 13-15 játékossal volt kénytelen végigjátszani az évet. A spanyol bajnoki cím, a Király Kupa elődöntő és a Bajnokok Ligája döntő elérése egyértelműen a csapategységben keresendő, amellyel Simeone képes volt felborítani a Primera División eurómillióinak logikáját. A Valencia 2004-es győzelme óta nem volt olyan klub, amely képes lett volna beleszólni a Barcelona és a Real Madrid bajnoki versengésébe.

atletico_bajnokÚgy tűnt, a televíziós bevételek aránytalanságának köszönhetően a két spanyol óriásklub behozhatatlan előnyre tett szert hazai vetélytársaival szemben. Miközben a táblázat harmadik helyétől lefelé egy „másik bajnokságot” játszottak, számukra az egyetlen értékmérőt a Bajnokok Ligája győzelem jelentette. Miközben a Real Madrid köztudottan évek óta minden idényt a Décima, azaz a tizedik Európa Kupa győzelem reményében kezd, városi riválisa idén képes volt rá, hogy a realitások ellenére is begyűjtse saját „Tizedik” trófeáját: a spanyol bajnoki címet.

Szombat este a piros-fehér drukkerek ennek szellemében kezdték az ünneplést a klub kegyhelyének számító Neptuno szökőkútnál. Madrid város vezetőinek protokoll-látogatását azonban elhalasztják a klubnál, amely Simeone utasításainak megfelelően teljes koncentrációval készül az idény utolsó mérkőzésére, a Real Madrid elleni Bajnokok Ligája döntőre. Noha a barcelonai összecsapás kapcsán már elmondhattuk ugyanezt, a lisszaboni Fény Stadionjába ismét történelmet írni utazik az Atlético, miközben a királyi ellenfél számára a tét nem más, mint a híres Décima. A nyomás mindkét oldalon hatalmas tehát, 40 évvel a Bayern München ellen elveszített BEK-serleg után az Atlético élni akar történelmi lehetőségével, Luis Aragonés emlékének is áldozva. Noha nyáron a spanyol Szuperkupa keretein belül a vesztes hamar revánsot vehet majd, valószínűleg a Madrid és az Atlético játékosai is inkább a Bajnokok Ligáját trófeáját választanák a Szuperkupával szemben.

spanyol_bajnokMájus 17-ét követően az Atlético szurkolóinak azonban a Real Madrid ellen is minden okok megvan az optimizmusra. Miranda fejesével tavaly ezen a napon kaparintották meg a spanyol Király Kupát a rivális orra elől a Santiago Bernabéu Stadionban„. Érdekes, hogy a Camp Nouban is egy védő, az uruguayi Diego Godín fejese döntött a matracos alakulat javára. A Fáraó sorsdöntő gólja jól szimbolizálja a piros-fehér játékosok egymásrautaltságát és Simeone játékoskeretének kiegyenlítettségét, amelyben minden fogaskerékre ugyanolyan szükség van a mérkőzések megnyeréséhez. Könnyedségről nem beszélhetünk, csak szenvedélyről és szenvedésről, ahogy az Atlético de Madrid hagyományaihoz illik. És rengeteg munkáról, ahogy azt Cholo Simeone filozófiája mérkőzésről-mérkőzésre megköveteli. Ebből az idényből már csak egy van hátra.